Miért maradt le Európa? – Trump ébresztője és a szolgáltatási unió hiánya

Gyurcsik Attila a 24.hu Vadnyugati kapitalizmus című podcastjában kifejtette, hogy a kapitalizmus igazi ereje a kockázatvállalásban rejlik: míg a diktatúrák börtönbe zárják a rendhagyó ötletgazdákat, a piac tőkét biztosít számukra. Példaként említette, hogy egy befektetési alap madridi értékesítéséhez két húszfős ügyvédi irodát kellene felbérelniük, és szerinte talán soha nem jutnának dűlőre, miközben egy hasonló amerikai ügyletet számítógépen öt-tíz perc alatt meg lehet oldani.

Tunkli Dániel egy ötfokozatú skálán értékelte a kontinenst érintő fenyegetéseket, és a kínai versenyt nevezte a legégetőbb problémának. Donald Trump politikáját ugyanakkor „az Európával történt legjobb dolognak” minősítette, mert szerinte Trump ráébresztette Európát arra, hogy nem támaszkodhat örökké külső védelemre és orosz energiára. Úgy vélte, az amerikai nyomás kényszeríti ki azt a fejlesztési kényszert, amivel Európa végre elmozdulhat a passzív „múzeumi létből”.

A szakértők szerint az autóipar zöldítése is igazolja az innováció elsődlegességét: a valódi áttörést nem az európai szabályozói szigor, hanem egy olyan piaci szereplő hozta el, mint a Tesla. A beszélgetésben elhangzott, hogy az időszámítás kezdete és az ipari forradalom között gyakorlatilag nem nőtt az egy főre jutó jövedelem; amíg pedig a föld volt az egyetlen jövedelemtermelő tőke, háborúk folytak érte.