Kép: ReutersKamatot emelt a brit jegybank, Ausztráliában véget érhet a szigorítási hullám
2026. 11. 05. — 16:23
A Bank of England 4 százalékra emelte az irányadó rátát az iráni háború okozta infláció miatt. Az amerikai választási eredmények közben enyhíthetik a globális energiapiaci nyomást.
- A brit jegybank 4 százalékra emelte az alapkamatot, reagálva a 3,5 százalékos inflációra és a vártnál jobb növekedési adatokra.
- Ausztráliában 18 éves csúcsra, 4,85 százalékra nőtt a kamat, de a jegybank már a szigorítási sorozat végét fontolgatja.
- Andrew Bailey brit jegybankelnök szerint a közel-keleti konfliktus rendeződése nélkül valószínűleg nem ez lesz az utolsó kamatemelés.
- A Fed és az Európai Központi Bank változatlanul hagyta a kamatokat, de Christine Lagarde ECB-elnök bejelentette váratlan lemondását.
- Az amerikai demokraták választási sikere és az olajár esése enyhítheti a globális inflációs nyomást a fejlett gazdaságokban.
A Bank of England monetáris tanácsa 8-1 arányban szavazott a kamatemelés mellett; az egyetlen ellenszavazó, Catherine Mann, ennél is nagyobb, 0,5 százalékpontos szigorítást javasolt. A testület előrejelzése szerint a brit infláció 2027 közepére elérheti az 5 százalékot, egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén pedig 2027 harmadik negyedévében 6,2 százalékra emelkedhet. A Politico elemzése szerint a döntés nehéz helyzetbe hozhatja az Andy Burnham vezette brit kormányt, mivel a növekvő jelzálogköltségek és az emelkedő energiaárak tovább növelik a háztartások terheit.
A norvég jegybank szerint további szigorítás is lehetséges, a kanadai jegybank pedig 2,5 százalékra emelte az alapkamatot, amelyet a kormányzó enyhén ösztönzőnek nevezett. Az Európai Központi Bank esetében a befektetők nemcsak az infláció, hanem a francia államadósság növekvő kockázati prémiuma miatt is aggódnak. Japánban a jegybank közel 14 év után sikeresnek nyilvánította az inflációs cél elérésére tett erőfeszítéseit, és jelezte, hogy továbbra is figyel az árnyomásra.
Az Egyesült Államokban a politikai feszültség a jegybanki függetlenséget is érinti. Donald Trump elnök „ellenségesnek” és „részrehajlónak” nevezte a Fed döntéshozóit a korábbi kamatemelések miatt, amit Kevin Warsh, a Fed elnöke határozottan visszautasított. A demokraták félidős választási győzelme után felmerült egy közel-keleti békemegállapodás lehetősége, és az energiaárak is estek.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


.png?trim=0,0,0,0&width=1200&height=800&crop=1200:800)