Kép: Portfolio.huIsmertették Kapu Tibor űrkísérleteinek eredményeit az Akadémián
2026. 11. 11. — 17:30
Az Axiom-4 küldetés alatt Kapu Tibor 25 kísérletet végzett; a HUNOR-program 16 kísérletének eredményeit a szimpóziumon ismertették. A vizsgálatok a sugárzást, a növények fejlődését és az emberi szervezet változásait is érintették.
- Az űrhajósokat ért 15,4 millisievert sugárterhelés nagyjából hat évnyi természetes földi háttérsugárzásnak felel meg a mérések szerint.
- A súlytalanságban csökkent a szívfrekvencia és a vérnyomás, az agyi erek ellenállása pedig az érintett területtől függően változott.
- Az Európai Űrügynökség kutatási programjainak telítettsége miatt Magyarország a jövőben is magánszektorbeli űrrepülési lehetőségekre támaszkodhat.
- A Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere Kapu Tibort bízta meg egy magyar űrügynökség alapjainak lefektetésével és az új űrstratégia előkészítésével; igazgatói megbízatása az év végéig szól.
Az űrkutatás költségeit jól szemlélteti, hogy az űrállomáson végzett munka minden perce nagyjából 2500 dollárba kerül, ami rendkívül fegyelmezett időbeosztást követelt meg a tavalyi misszió során. Schlégl Ádám, a program élettudományi koordinátora kiemelte, hogy mivel az Európai Űrügynökség (ESA) emberi kutatási programjában az ISS 2030-as nyugdíjazásáig minden hely betelt, a hazai kísérletek kijuttatásához az Axiom Space-hez hasonló magáncégek jelentik az egyetlen utat. Az új nemzeti űrstratégia a 2021-es stratégia jó elemeire építene, és az azóta eltelt öt év fejleményeire is reagálna.
A technológiai mérések során kimutatták, hogy a SpaceX Dragon kapszulában 26 százalékkal magasabb volt a sugárterhelés, mint az űrállomáson átlagosan. Az élettani vizsgálatok szerint a súlytalanságban a középső agyi artériában csökkent az érellenállás, a látókérget ellátó hátsó artériában viszont nőtt, a hazatérést követően pedig gyengébbnek bizonyult az erek tágulóképessége. A mikrobiológiai minták elemzése során egyes baktériumok mennyiségének jelentős növekedését tapasztaltak az űrállomáson, illetve a hazatérés után vett mintákban, míg a növénykísérletekben az űrkörnyezet alapvetően meghatározta a csírázó magvak anyagcsere-profilját.
Érdekesség, hogy a Szegedi Tudományegyetem kutatói ecetmuslicákon vizsgálták a DNS-javító enzimek hatékonyságát. Az eredmények szerint az űrállomáson felnőtt második nemzedékben nem lett több mutáció, a DNS-javító enzimek túltermelése viszont a Földön és az űrben is több apró genetikai hibával járt. A Semmelweis Egyetemen közben egy olyan nanoszálas inzertet fejlesztettek ki, amely a hosszú űrrepülésekkel összefüggő, látásromlást okozó neuro-okuláris szindróma kezelését segítheti. Erre a megoldásra már szabadalmi bejelentést tettek, és az ESA üzleti inkubációs programjában dolgoznak a továbbfejlesztésén.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


