Az OECD a túlzott videójátékozás és a gyengébb iskolai teljesítmény összefüggéseire figyelmeztet

Az OECD jelentése rámutat, hogy a társadalmi háttér alapvetően meghatározza a digitális szokásokat: a hátrányosabb helyzetű fiúk átlagosan heti 21 órát, míg előnyösebb hátterű társaik 17 órát játszanak. Ugyanakkor a jobb családi háttér minden játékidőszint mellett magasabb PISA-pontszámokkal párosul, ami azt jelzi, hogy a videójátékozás önmagában nem magyarázza az iskolai különbségeket. A kutatók szerint a mérsékelt játék akár fejlesztheti is a kognitív készségeket és a stratégiai gondolkodást, de az intenzív használók körében gyakoribb a családi konfliktus és a más tevékenységek háttérbe szorulása.

A generatív mesterséges intelligencia (AI) oktatási hatásait vizsgáló, az Economist által ismertetett kínai kutatás 26 801 diák adatait elemezte. Az AI-t használó tanulók házi feladataira kapott pontszáma 18 százalékkal nőtt, miközben a feladatmegoldásra fordított idejük 64 percről 45 percre csökkent. Az AI-t használók vizsgaeredménye átlagosan 20 százalékkal maradt el a technológiát nem használókétól; a forrás szerint az AI a saját gondolkodás kiváltásakor a valódi tudás gyengülésének kockázatát hordozhatja. Azok a diákok, akik az AI mellett is hasonló mennyiségű időt fordítottak a tanulásra, kisebb teljesítményromlást mutattak.

A digitális környezet egyéb veszélyeket is rejt a serdülők számára. A többjátékos online terekben megjelenhet a zaklatás vagy a rosszindulatú kapcsolatfelvétel, míg a játékon belüli vásárlások és a loot boxok komoly pénzügyi kockázatot jelenthetnek a gyerekeknek. Az OECD hangsúlyozza, hogy nem a tiltás, hanem a világos keretek és a tudatos szülői felügyelet biztosítása a célravezető a technológia használata során.