A norvég Støtt szigetén egy történelmi halászbázisból építenek menedéket a városi hajtás elől

Eva Ann Andersen családja 1897 óta birtokolja a sziget kereskedelmi központját, ám ő fiatalon Oslóba költözött, hogy nemzetközi vállalati karriert építsen. 2011-ben a végletekig kimerülve tért vissza szülőföldjére, ahol felismerte, hogy a sziget nyugalma mások számára is gyógyír lehet a modern kor kihívásaira. A település az 1980-as évektől indult hanyatlásnak: a halászat modernizációjával megjelent nagyobb és biztonságosabb hajóknak már nem volt szükségük a közbenső állomásokra, a kisüzemi halászat pedig összeomlott, így a lakosság 120 főről 25-re apadt.

A vendégfogadó épületegyüttese restaurált halászkunyhókból, egy felújított raktárból és az egykori pékségből áll. A belső terekben a történelmi múlttal harmonizál a modern kényelem: a falakat korabeli főkönyvek és archív fotók díszítik, míg a szobákban báránybőrök és lofoteni tengeri algás kozmetikumok várják a látogatókat. A gasztronómiai kínálat alapját a helyi halászat adja, az étterem bárpultjaként pedig az egykori vegyesbolt eredeti pultja szolgál.

A sziget nem csupán a csendről szól: a hegyoldalba vájt part menti erődrendszer, a föld alatti kórház, a lőszerraktárak és a lövegállások az 1941-ben itt állomásozó mintegy 200 német katona jelenlétéhez kötődnek. Eva Ann Andersen távlati célja, hogy a turizmus és az általa teremtett munkahelyek segítségével újraépítse a sziget közösségét, és vonzóvá tegye a helyet a fiatalok számára is. A Blikk cikke a BBC beszámolója alapján azt írja, hogy Eva Ann Andersen célja, hogy Støtt ismét felkerüljön a térképre, és íróknak, művészeknek, valamint csendre vágyóknak nyújtson menedéket.