Kép: wmn.huVilág illatok nélkül: Lars Lundqvist tizenegy éves koráig nem tudta, hogy nem érez szagokat
2026. 11. 10. — 08:05
A veleszületett anozmia egy ritka, láthatatlan állapot, amelyről a svéd férfi könyvében vallott. Lars Lundqvist élete mutatja be a szaglás hiányának rejtett nehézségeit és mindennapi veszélyeit.
- A svéd író csak tizenegy éves korában döbbent rá, hogy környezetével ellentétben ő egyáltalán nem érez szagokat.
- Lars egy 2012-es német kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy tízezer emberből kettő születik szaglás nélkül; más vizsgálatok szerint az emberek húsz százaléka élt már átmeneti szaglásvesztést.
- Szaglás nélkül a hétköznapi biztonság is csorbul, mivel az érintettek nem érzékelik például, ha szivárog a gáz.
- Lundqvist könyve rávilágít, hogy a szaglás hiánya az ízérzékelést és a személyes higiénia magabiztos fenntartását is megnehezíti.
A szaglás teljes hiányát nevezzük anozmiának, amely a görög osmé (szaglás) szóból ered. Míg a látás- vagy hallássérülésre minden nyelvben léteznek egyértelmű kifejezések, a szaglás hiánya egyfajta láthatatlan állapot marad, amelyről gyakran maguk az érintettek sem szereznek tudomást éveken át. Lars Lundqvist szerint egy anozmiás számára a konyhába belépve semmilyen információ nem áll rendelkezésre arról, hogy készült-e ott nemrég étel, vagy hetek óta használaton kívül van.
Más vizsgálatok szerint az átmeneti szaglásvesztést átélők közül minden ötszázadik tartósan ebben az állapotban marad. Ez a fogyatékosság nem csupán az olyan élvezetektől fosztja meg az embert, mint a friss kávé vagy a virágok illata, hanem folyamatos bizonytalanságot szül a saját testszag, a tiszta ruhák vagy az otthoni levegő minőségének megítélésében is.
Szaglás nélkül az érintett nem érzékeli például, ha szivárog a gáz, és nehezebben ítéli meg a saját testszagát, a ruhája tisztaságát vagy azt, hogy ki kell-e szellőztetnie a lakását.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

