Végveszélyben a hazai sertéságazat: hetvenezer munkahely szűnhet meg

A válság egyik fő oka az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi feszültség: a kínai piac kiesése miatt 20 százalékos túltermelés alakult ki az EU-ban, ami letörte az árakat. Míg tavaly nyáron egy 25 kilós malacért 65–70 eurót fizettek, az ár mostanra 28 euróra esett, miközben az önköltség legalább 60 euró. A hazai gazdák helyzetét a forint erősödése is nehezíti, ami további 8–10 százalékos veszteséget okoz a német tőzsdei árakat követő piacon.

Horváth István, a Magyarországi Sertéstartók és Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke szerint a folyamat megállítása nélkül 70 ezer munkahely kerülhet veszélybe a vágóhidakkal és takarmánygyártókkal együtt. A szakma 22 pontos javaslatcsomagot juttatott el Bóna Szabolcs miniszterhez, amelyben többek között az állami dögelszállítás díjának csökkentését és közműkikapcsolási moratóriumot kérnek. Horváth kiemelte: mivel a bankok lerontották a szektor hitelminősítését, az államnak garanciát kellene vállalnia a takarmány- és gyógyszergyártó cégekért, hogy a termelők továbbra is juthassanak alapanyagokhoz.

Bár a kormány nemrég 7 milliárd forint állatjóléti támogatási előleget fizetett ki, a szakma szerint ez a szükségesnél jóval kevesebb, és sokan nem is merik igénybe venni a vele járó tartási kötelezettség miatt. Nagy István korábbi agrárminiszter arra figyelmeztetett, hogy amit most elveszít az ágazat, azt évek alatt sem lehet visszaépíteni, a sertéstelepek bezárásával pedig a magyar élelmiszer-termelés egy fontos része is eltűnhet. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Demokrata megkeresésére több mint egy hét után sem reagált, így a támogatási rendszer esetleges átalakításáról sincs hivatalos információ.