Török Gábor: Az Orbán-korszak nem volt diktatúra, 2026-ban pedig nem történt forradalom

Török Gábor elemzése Kováts Eszter politológus 24.hu-n megjelent írására reflektál, amelyben a szerző amellett érvelt, hogy a szavak súlyának megőrzése érdekében nem indokolt „választási forradalomról” beszélni a 2026-os hatalomváltás kapcsán. Török ezzel egyetértve kifejtette: a demokrácia fogalmát sokan tévesen a nekik tetsző kormányzással azonosítják, ám a rendszer mindaddig demokratikus marad, amíg a váltás lehetősége reálisan fennáll.

A politológus szerint sem a 2010-es, sem a 2026-os események nem indokolják a „forradalom” vagy a „rendszerváltás” kifejezések használatát. Meglátása szerint az elmúlt másfél évtizedben egy domináns hatalmi pozíció és alkotmányozó többség jellemezte a magyar politikát, de ez önmagában nem jelentette a demokrácia végét. A 2026-os eredmények, amelyek során a választók leváltották a korábbi kormányt, szerinte éppen a rendszer demokratikus jellegét bizonyították utólag is.

Az elemző úgy látja, hogy 2026-ban egy új fejezet kezdődött az 1990-es rendszerváltás óta fennálló politikai keretek között. Úgy véli, a választás jelentős mérföldkő a magyar történelemben, de valójában kormány- és rezsimváltás történt, nem pedig a politikai berendezkedés teljes lecserélése. Török szerint azok, akiknek nem tetszik az új politikai fejezet, már most is önkényről és a demokrácia végéről beszélnek.