Magyar szakmai javaslatok a kínai Övezet és Út médiafórumán

A tanácskozáson elhangzott magyar álláspont szerint a fizikai összeköttetések, mint a vasutak vagy kikötők, önmagukban nem teremtenek bizalmat a nemzetek között. Bencsik Dávid hangsúlyozta, hogy a „megértés infrastruktúrájára” van szükség, mivel a társadalmak egymásról alkotott képe gyakran közvetett és hiányos. A szakember kiemelte, hogy Magyarország – amely első uniós tagállamként kötött megállapodást Kínával az Övezet és Út együttműködéséről – számára természetes a híd szerepe a civilizációk között, elutasítva a Kelet és Nyugat közötti választás kényszerét. „Az utat kilométerben mérik. A megértést barátságokban” – fogalmazott a Demokrata kommunikációs igazgatója.

A Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése az Övezet és Út egyik kiemelt közép-európai projektje. A mintegy 350 kilométeres vasúti kapcsolat a Balkánt köti össze Közép-Európával; a magyarországi szakaszt 160 kilométer/órás üzemi sebességre fejlesztették. A projekt magyarországi szakaszának 85 százalékát kínai hitelből finanszírozták. A szerbiai szakaszt már 2025 októberében üzembe helyezték, a teljes vonal nemzetközi személyforgalma pedig a 2026. novemberi tervek szerint a közeljövőben indulhat el.

A szakmai együttműködés intézményi keretét az Övezet és Út Hírhálózat adja, amelynek tagsága 2024-hez képest 19 százalékkal bővült, és már 120 ország 327 médiumát tömöríti. A tanácskozáson a kínai Renmin Ribao vezetői olyan fejlesztésekről számoltak be, amelyek célja, hogy a hírtartalmakat a gépi rendszerek is könnyebben hozzáférhessék és feldolgozhassák. A fórum záródokumentuma, a Fucsoui Kezdeményezés, a szakmai tisztességet és a félretájékoztatás elleni küzdelmet jelölte meg a jövőbeni partnerségek alapfeltételeként.