Kép: Agroinform.huSzigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett húsz éven belül a szántók háromnegyedén lehet gazdaságos a precíziós gazdálkodás
2026. 11. 08. — 22:39
A Bonni Egyetem kutatása szerint a szigorúbb környezetvédelmi előírások és a magas munkaerőköltségek kedvezőbbé tehetik a precíziós technológiák, köztük az automatizált gépek alkalmazását.
- A technológia jelenleg a világ szántóterületeinek mintegy 42 százalékán alkalmazható gazdaságosan; az arány húsz éven belül 50 százalékra, szigorúbb környezetvédelmi követelmények mellett akár 75 százalékra emelkedhet.
- A robotok és drónok alkalmazása főként a magas jövedelmű országokban, nagyüzemi környezetben és drága munkaerő mellett térül meg hamar.
- Míg Nyugat-Európában kedvezőek a feltételek, Afrikában a magas beruházási költségek és a kis birtokméret gátolja a digitális átállást.
- Az intelligens rendszerek a talajnedvesség és a növények állapota alapján pontosan optimalizálják az öntözést, a vegyszerek és műtrágyák kijuttatását.
A Bonni Egyetem kutatói világszerte több mint nyolcezer szakértőt kerestek meg, és több mint négyezer olyan helyszínt azonosítottak, ahol már alkalmaznak intelligens mezőgazdasági technológiát; az adatok elemzéséhez gépi tanulási modelleket használtak. A forrás szerint a GPS-alapú automatikus kormányzási rendszerek mérsékelhetik a felesleges átfedéseket; a pontosabb gépirányítás hozzájárulhat az üzemanyag-felhasználás és a munkaidő csökkentéséhez. A vizsgálat több mint négyezer olyan helyszínt azonosított, ahol már alkalmaznak valamilyen intelligens mezőgazdasági technológiát; ezek között drónos állománymegfigyelési megoldások is szerepeltek, amelyekkel felismerhetők a kártevők által érintett területek és a tápanyaghiányra utaló elváltozások.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi előírások ösztönözhetik a precíziós technológiák terjedését: azokban a térségekben, ahol szigorúbb szabályok vonatkoznak például a vízfelhasználásra vagy a növényvédő szerek alkalmazására, gyorsabban és szélesebb körben vezethetik be ezeket a megoldásokat. Az intelligens öntözőrendszerek különösen értékesek lehetnek az aszályos régiókban, mivel a talaj nedvességtartalmának adatai alapján segítenek meghatározni, mikor és hol indokolt a vízpótlás. Ez a megközelítés a termelési költségek mérséklése mellett közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság környezeti fenntarthatóságához is.
A nemzetközi kutatócsoport szerint a jelenlegi intelligens mezőgazdasági rendszerek jelentős részét a nagy területen gazdálkodó, tőkeerős észak-amerikai és európai üzemek igényeire fejlesztették ki, ezért költségeik és működtetési feltételeik sok kisebb gazdaság számára akadályt jelenthetnek. A jövő egyik legfontosabb agrárinnovációs feladata ezért a megfizethetőbb, kisebb léptékű digitális megoldások létrehozása lehet. Ezek a technológiák a helyi adottságokhoz alkalmazkodva olyan térségekben is elérhetővé tennék a modern gazdálkodást, ahol jelenleg az infrastruktúra hiánya és a tőkehiány még akadályt jelent.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.
