Sokan hazudnak az önéletrajzukban: mutatjuk, mi számít még megengedett szépítésnek

A jelenség nem teljesen új keletű: egy 2025 májusában készült kutatásban az álláskeresők 10 százaléka ismerte el, hogy valótlan adatot adott meg az önéletrajzában. A szakértők szerint a munkavállalók nem feltétlenül rosszindulatból, hanem a piaci versenyképességük megőrzése érdekében érzett kényszer hatására „kozmetikázzák” az adataikat. Soozy Miller karrier-tanácsadó szerint a borús kilátások miatt sokan úgy vélik, a cél szentesíti az eszközt.

A szakmai tanácsok ugyanakkor éles határvonalat húznak a prezentációs technika és a konkrét hazugság között. Elfogadható például a pontos napok helyett csak hónapokat és éveket megadni az időbeli hézagok lágyítására, vagy a szabadúszó időszakokat egyetlen blokkba összevonni. A belső, nem sokatmondó titulusok helyettesítése közismert munkaköri megnevezésekkel szintén segíti az érthetőséget anélkül, hogy valótlanságot állítana a jelentkező.

Létezik egy egyszerű „hüvelyujjszabály” annak eldöntésére, hogy egy állítás még etikus-e: ha a pályázó képes legalább öt percig részletesen és magabiztosan beszélni az adott pontról az interjún, akkor az egy jól megfogalmazott tény. Ha viszont a kérdés hallatán pánikba esne vagy mellébeszélne, akkor az hazugság, amit azonnal törölni kell az önéletrajzból. A végzettség ellenőrizhető a HR számára a legkönnyebben; a nyelvtudás valótlansága az interjún derülhet ki, a munkaviszonyok időtartama pedig a munkaügyi dokumentumokból ellenőrizhető.