Paks helyzete különösen fontossá teheti a hazai szélerőmű-fejlesztéseket

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzése szerint a július 18. és augusztus 26. közötti időszakban a paksi visszaterhelés jelentős kereskedelmi veszteséget okozott az MVM-csoportnak. Az atomerőmű hűtését az extrém hőség és a Duna alacsony vízállása nehezítette meg, ősszel pedig műszaki meghibásodások és tervezett karbantartások csökkentették a kapacitást; a 2-es blokk jelenleg is áll. Mivel Paks normál üzemben biztosítja a hazai áramtermelés 40–45 százalékát, a kieső, viszonylag olcsó áramot drága importból vagy költségesebben termelő gázerőművekből kell pótolni.

A szélenergia fejlesztése azért kulcsfontosságú, mert a szél- és a napenergia ritkán csúcsosodik egyszerre, így jól kiegészítik egymást. Míg a naperőművek télen és éjszaka alig termelnek, a szélturbinák éppen ezekben az időszakokban teljesítenek a legjobban. Szakértői becslések szerint a hálózatfejlesztések révén a rendszer kihasználtsága a jelenlegi 15-20 százalékról 50-70 százalékra növelhető új távvezetékek építése nélkül is. A beruházók által vállalt akkumulátorkapacitás-bővítés pedig segít áthidalni az évente néhányszor előforduló, több napig tartó szél- és napmentes időszakokat (Dunkelflaute).

A globális piacra és a technológiai árakra hatással lehet az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem is, amely várhatóan felpörgeti a zöldenergia-támogatásokat és a tömeggyártást. A magyarországi beruházóknak ugyanakkor szigorú határidőkkel kell számolniuk: az uniós Helyreállítási Alap (RRF) forrásaihoz kapcsolódóan 24 hónapon belül üzembe kell helyezniük a kapacitásokat. Ez az ellátási láncok szűkössége miatt rövid távon drágíthatja a kivitelezést, de ezt a kockázatot nem a magyar államnak és az adófizetőknek kell viselniük; összességében a fogyasztók a szélenergiás fejlesztések nyertesei lehetnek.