Kép: 24.hu

Papíron zöldül Magyarország, de a fogyasztásunk jelentős része külföldön szennyez

2026. 11. 11. — 12:43

1990 óta 42 százalékkal esett vissza a hazai üvegházgáz-kibocsátás, ám a KSH adatai szerint a lakossági fogyasztás miatt jelentős mennyiségű szén-dioxidot importálunk termékekbe csomagolva.

Az ország üvegházhatású gázkibocsátása az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkent, 2023-ban érve el a történelmi mélypontot.
A magyar lakosok karbonlábnyomának közel fele külföldön keletkezik az importált eszközök, például okostelefonok és ruházati cikkek gyártása során.
Egyedül a közlekedésben romlott jelentősen a helyzet: az ágazat kibocsátása 60 százalékkal emelkedett az elmúlt három évtizedben.
A Global Footprint Network ökológiai lábnyomra vonatkozó mérése szerint Magyarország túlfogyasztási napja június 24.; ha a Föld minden lakója úgy fogyasztana, mint a magyarok, a bolygó egy évre szánt megújuló erőforrásai fél év alatt elfogynának.

A statisztikai javulás jelentős részben a rendszerváltás utáni nehézipari leépülésnek köszönhető, mivel a bezárt kohók már nem szennyeznek, ám az ott készült termékeket ma importból szerezzük be. A KSH adatai rávilágítanak a termelési és a fogyasztási szemlélet közötti különbségre: míg a hazai gyárak füstje csökkent, a lakossági karbonlábnyom jelentős részét a határon túli gyárak termelése adja. Magyarország nettó kibocsátás-importőr, ami azt jelenti, hogy több szén-dioxid érkezik az országba a vásárolt árukban, mint amennyit az exportált termékekkel, például a nálunk összeszerelt autókkal kiviszünk.

A legkritikusabb terület a közlekedés, amely 1990-ben még csak a teljes kibocsátás tizedéért felelt, 2023-ra viszont már a legnagyobb szennyező ágazattá vált. A növekedést a folyamatosan bővülő autópark és a megnövekedett áruforgalom hajtja. Bár Magyarország anyaglábnyoma 2010 óta az egyik legnagyobb mértékben nőtt az Európai Unióban, a tizenhat környezeti mutatót összesítő fogyasztási lábnyomunk 2024-ben 2,9 bolygónyi volt, valamivel az uniós átlag (3,15) alatt.

A környezeti terhelés mérséklésére az Európai Unió idén januárban vezette be a karbonvámot (CBAM), amely az olyan importcikkek árba építi be a klímaköltségeket, mint az acél, a cement vagy a műtrágya. A cikk szerint a vásárlók a lábnyomuk csökkentéséért tovább használhatják régi termékeiket, megjavíttathatják azokat, vagy felújított darabot vehetnek; ugyanez igaz a ruhákra, a bútorokra és a mosógépekre is.