Öt EU-tagállam szorosabb energetikai együttműködést sürget a britekkel

A Guardian által ismertetett levélben Friedrich Merz német kancellár, valamint a dán, a belga, a holland és a luxemburgi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság kulcsfontosságú partner az energetikai átmenetben. Az Energy UK iparági szervezet adatai szerint a jelenlegi akadályok fenntartása 2029-ig 10 milliárd font extra költséget jelenthet a brit fogyasztóknak és az államkincstárnak. A megállapodás egyik vitás pontja lehet, hogy az Egyesült Királyságnak hozzá kellene járulnia az uniós kohéziós alapokhoz. A brit tisztviselők attól tartanak, hogy az adófizetők pénzét közép- és kelet-európai infrastrukturális projektekre is felhasználhatják. A brit tisztviselők attól tartanak, hogy az adófizetők pénzét ilyen célú projektek finanszírozására használhatják.

A diplomáciai feszültséget fokozza, hogy a Sky News által látott dokumentumok szerint az EU azt is kéri a brit kormánytól, hogy állítsa le az uniós állampolgárságú bűnözők kitoloncolását célzó terveit. Egy brit kormányzati forrás ugyanakkor közölte, hogy London nem fog eleget tenni a kitoloncolásokra vonatkozó uniós követeléseknek. Michel Barnier korábbi főtárgyaló a BBC-nek emlékeztetett: az egységes piachoz való csatlakozás nem működik „à la carte” módon, azaz a négy szabadság elvét – az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását – csomagban kell elfogadni.

Andy Burnham miniszterelnök korábban jelezte, hogy kormánya minden lehetőséget megvizsgál az EU-val való kapcsolat javítására, legyen szó vámunióról vagy akár a teljes körű tagsághoz való visszatérésről. „Exportunk visszaesett, mert az Európai Unió elhagyása jelentősen sújtotta a gazdaságunkat. Sok minden ellen lehet küzdeni az életben, a földrajz ellen azonban nem. A világ legnagyobb kereskedelmi tömbje a küszöbünkön van, mi pedig kiléptünk belőle, ezért now jelentős akadályok nehezítik a vele folytatott kereskedelmet” – fogalmazott Stella Creasy, a Labour Movement for Europe elnöke.