PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Rezső

Kép: Index.hu
1 forrásKözéletEU

Európa Trianonját hozhatja el a francia és a német szélsőjobboldali fordulat

2026. 11. 07. — 18:36

Az októberi zavargások nyomán Marine Le Pen a rend őreként pozicionálja magát, miközben az elemző szerint a szélsőjobb sikere meggyengítheti az európai integrációt és Európa globális érdekérvényesítő képességét.

  • Franciaországban és Németországban is a szélsőjobboldali pártok vezetnek a friss közvélemény-kutatásokban.
  • Le Pen első elnökjelölti beszédében a nemzet egyesítőjeként és a rend, illetve a béke visszaállítására képes vezetőként pozicionálta magát.
  • Az elemzés szerint a nemzeti szuverenizmus erősödése paradox módon gyengíti az európai államok globális érdekérvényesítő képességét and valódi szuverenitását.
  • A strukturális válság mélyén a középosztály elszegényedése és a vagyon tőkeelit kezében való drasztikus, exponenciális koncentrációja áll.

Kardos Gábor publicista szerint a jelenlegi európai folyamatok kísértetiesen emlékeztetnek a harmincas évek weimarizálódására. A nagytőke a középosztály gazdasági félreállítására törekszik, miközben a szélsőjobboldali ideológiát eszközként használja a tömegbázis építéséhez. A francia Nemzeti Tömörülés (RN) stratégiai áttörést ért el azzal, hogy már nem a rendbontás forrásaként, hanem a köztársasági rend védelmezőjeként tűnik fel, amivel hatástalanítja a mérsékelt erők eddigi politikai stratégiáit.

A „szuverenizmus paradoxona” értelmében minél több hatáskört vesznek vissza a nemzetállamok az Európai Uniótól, annál súlytalanabbá válnak a globális porondon. Az európai integráció gyengülése, valamint Franciaország esetleges kilépése a NATO integrált katonai parancsnoki struktúrájából Európát a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína prédájává teheti. Ebben a folyamatban a gazdasági elit a stabilitás és a magántulajdon védelmének ígéretéért cserébe láthatóan hajlandó feláldozni a polgári demokrácia kereteit.

A magyar vonatkozások tekintetében az elemzés kitér arra, hogy Magyar Péter miniszterelnök közösségi médiás tevékenysége és bejegyzései érdemben hozzájárulhattak ahhoz, hogy Emmanuel Macron végül lemondta korábban tervezett budapesti látogatását. A szerző emellett emlékeztet a korábbi pénzügyi összefonódásokra is, például a Marine Le Pen pártjának nyújtott 10,6 millió eurós magyar bankhitelre, amely véleménye szerint a szuverenizmus jelszava mögött meghúzódó külső érdekeket és a korrupciót jelzi.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra