Negyedszer dönthetett rekordot a hazai naperőművek kihasználtsága októberben

Az októberi kedvező körülményeket Európa nagy részén a tartósan fennálló magasnyomású rendszerek biztosították, amelyek gátolták a felhőképződést. Miközben Közép-Európában és a balti államokban bőséges volt a napsütés, Nyugat-Európában – például Dél-Franciaországban – viharok és felhősödés miatt az átlag alatt maradt a besugárzás. Az Adam, Austin és Boelo névre keresztelt viharok nemcsak a termelést korlátozták, hanem az elektromos hálózatban is károkat okoztak egyes térségekben.

A magyar naperőművek idei teljesítménye stratégiai szempontból is kiemelt jelentőségű volt. Augusztusban, amikor a Duna alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű termelése mélypontra zuhant, a naperőművek részaránya a hazai áramtermelésben világrekordnak számító 52,3 százalékra emelkedett. Ez a kiugró teljesítmény jelentősen mérsékelte az ország áramimportigényét és az ellátásbiztonsági kockázatokat egy olyan időszakban, amikor a közel-keleti válság miatt elszálltak a gázárak.

A Solcast elemzései szerint, amelyek műholdas adatok és mesterséges intelligencia segítségével modellezik a besugárzást, az év első felében tapasztalt pozitív anomália várhatóan az év végéig kitart. Az októberi termelési rekordhoz a kedvező besugárzás és a naperőmű-kapacitás bővülése is hozzájárult, míg a korábbi tavaszi és nyári kihasználtsági csúcsok kialakulásában az El Niño jelenség is szerepet játszott. Az EMBER adatai megerősítik, hogy 2026-ban Magyarországon – január, február és június kivételével – eddig minden hónapban megdőlt az adott időszakra vonatkozó termelési rekord.