Kép: Privátbankár.huEurópa-szerte tüntetnek az adatközpontok építése ellen
2026. 11. 12. — 00:38
Tizenöt országban vonultak utcára aktivisták a techóriások beruházásai miatt. Dublinban már az áramfogyasztás nyolcvan százalékáért felelnek a létesítmények, ami a lakossági számlákat is növeli.
- Tizenöt országban összesen száz környezetvédő aktivistacsoport szervezett tüntetéseket az adatközpontok építése ellen.
- Írországban az adatközpontok energiaéhsége már az áramdíjak emelkedéséhez vezetett, a fővárosban pedig a teljes fogyasztás nyolcvan százalékát teszik ki.
- Az AI-adatközpontok energiaigénye a becslések szerint 2023 és 2030 között tizenegyszeresére nőhet, az adatközpontok szén-dioxid-kibocsátása pedig hatszorosára emelkedik.
- Az alacsonyabb energiaárak és a hűvösebb éghajlat miatt Észak-Európa a jövőben a beruházók kedvelt célpontjává válhat.
- Magyarországon a tervezett paksi adatközpont-projekt mérete eltörpül a nagyobb európai beruházások mellett, a magas villamosenergia-árak pedig hátráltathatják a további beruházásokat.
A beruházások nemcsak az energiahálózatot terhelik meg, hanem súlyos környezeti kockázatokkal is járnak. Spanyolországban, ahol a terület 75 százalékát fenyegeti elsivatagosodás, az Amazon új központjainak hűtése tovább fokozhatja a vízhiányt. Ausztriában a Google a tiltakozások ellenére az Enns folyó vizével hűti majd kronstorfi egységét, amely a tervek szerint napi 5,8 millió liter meleg szennyvizet enged vissza a természetbe. A létesítmények környékén ráadásul hőszigethatás alakul ki, ami akár 2 fokkal is megemelheti a helyi hőmérsékletet.
Az Európai Bizottság a technológiai szuverenitásra hivatkozva támogatja a kapacitások bővítését, Ursula von der Leyen InvestAI kezdeményezése 200 milliárd eurós befektetést céloz meg. A Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta azzal a kikötéssel írta alá az uniós klímavédelmi egyezményt, hogy a nukleáris energia is „tiszta” forrásnak számít. Ennek ellenére a szuverenitási célok nem minden esetben valósulnak meg: a Párizstól délkeletre épülő AI Campus főként az Egyesült Arab Emírségek és az amerikai Nvidia befektetése, míg az észak-franciaországi Bosquelben épülő adatközpont a japán SoftBank és a francia Sesterce közös beruházása.
A Privátbankár elemzése szerint a beruházók számára a magyarországi 9 százalékos társasági adó vonzó ugyan, de a villamosenergia-ár más országokkal összevetve nem versenyképes. Utóbbiak mellett szól az is, hogy a hűvösebb éghajlat miatt kevesebb energiát kell hűtésre fordítani; egy Helsinki mellett épülő adatközpont pedig 250 ezer távfűtéses háztartás energiaellátását támogathatja.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.
Kapcsolódó cikkek
Kép: hvg.huMegszűnik a PlayStation Plus PC-s verziója: decemberben áll le a szolgáltatás
A Sony december 10-én vonja ki a forgalomból a szoftvert, amellyel a Premium előfizetők streamelhettek játékokat. A döntés hátterében az alkalmazás alacsony népszerűsége áll.
Kép: DemokrataNégy egymást követő heti csökkenés után 7,21 százalékra mérséklődött az amerikai 30 éves jelzáloghitelek kamata
A 30 éves fix kamatozású hitelek átlagos rátája szeptember közepe óta nem volt ilyen alacsony, ami június óta a legjelentősebb bővülést hozta a hiteligénylések számában az Egyesült Államokban.
Kép: Növekedés.huOroszország és Ukrajna háborús kiadásai 2027-ben meghaladhatják a 375 milliárd dollárt
Moszkva a szovjet éra óta nem látott mértékű katonai büdzsével készül, miközben Kijevnek a 175 milliárd dolláros szükséglete fedezéséhez jelentős nyugati támogatásra van szüksége.