Nagy-Britannia kinevezte a világ első klímabiztonsági különmegbízottját

A kinevezett különmegbízott, Madeleine Alessandri korábban a brit hírszerzést felügyelő Közös Hírszerzési Bizottság (JIC) elnöke volt. A Guardian által ismertetett, korábban visszatartott JIC-jelentése arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság öt éven belül már megtapasztalhatja a külföldi ökoszisztémák összeomlásának nemzetbiztonsági következményeit, köztük az élelmiszerhiányt, a tömeges migrációt és a nukleáris fegyverrel rendelkező országok közötti konfliktusokat. Ed Miliband külügyminiszter a csúcstalálkozón arra figyelmeztet majd, hogy az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határ túllépése elkerülhetetlen, az energiahordozók áringadozása pedig – különösen a kilenc hónapja tartó iráni háború fényében – állandó nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A brit miniszterelnök az antalyai csúcstalálkozón találkozik Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel is, hogy az Amazonas védelméről és a tiszta energiára való átállásról tárgyaljanak. Burnham a csúcstalálkozón támogatni fogja Törökország javaslatát, amely a globális energiaigényből villamos energiával fedezett arányt 2035-re 21-ről 35 százalékra emelné. A brit küldöttség tagjaként a walesi herceg is részt vesz a csúcstalálkozón; Burnham várhatóan a G7-országok egyetlen vezetőjeként szólal fel.

A kormány megítélése ugyanakkor ellentmondásos: miközben Burnham jelentős offshore szélerőmű-beruházást üdvözölt, környezetvédelmi szervezetek szerint hitelteleníti a brit vezetést, hogy a kormány jóváhagyta a Jackdaw gázmezőt, és mérlegeli a Rosebank olajmező engedélyezését. A WWF bírálta az elektromos járművekre vonatkozó célok tervezett enyhítését. Mohamed Adow, a Power Shift Africa igazgatója kettős mércével vádolta a brit kormányt, amiért tiszta energiáról beszél, miközben otthon is terjeszti a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését.