Kritikus kérdéseket vet fel a paksi atomerőmű hűtését biztosító új dunai fenékküszöb
2026. 11. 15. — 04:35
Az augusztusi aszály miatt rohamtempóban felépített műtárgy biztosítja az erőmű vízellátását, a WWF Magyarország szerint azonban az ökológiai hatások egyelőre kiszámíthatatlanok.
- A paksi fenékküszöb az augusztusi aszály idején sikeresen biztosította az atomerőmű üzembiztonságához szükséges hűtővíz mennyiségét.
- A WWF Magyarország szerint a beavatkozás és az engedélyezési eljárás között eltelt idő nem volt elegendő a közép- és hosszú távú ökológiai hatások feltárására.
- A műtárgy befolyásolja a Duna áramlási viszonyait, akadályozhatja a halak vándorlását és elősegítheti az inváziós fajok terjedését.
- A természetvédők szigorú monitoringrendszert és legfeljebb egyéves, feltételekhez kötött üzemeltetési engedély kiadását javasolják a hatóságoknak.
A kivitelezés során a szakembereknek a változó vízállás miatt el kellett térniük az eredeti tervektől, ami jelentős műszaki nehézségekkel járt. A WWF rámutatott, hogy a fenékküszöb alatt a meder kimosódása már az építés során meghaladta a becsült értéket, és megközelítette a 13 métert, mivel a meder bevédését menet közben nem tudták elvégezni. A szervezet szerint ez a „gördülő kivitelezés” bizonytalanságot szül a műtárgy végleges hatásait illetően, mivel az engedélyezési dokumentáció még az eredeti tervekre készült.
A természetvédelmi szervezet hangsúlyozza, hogy a Duna medrének süllyedése és a környezeti kapcsolatok elvesztése évtizedes probléma, amelyet egyetlen fenékküszöb nem old meg. Azt javasolják, hogy a jelenlegi megoldást csak ideiglenesnek tekintsék, és a politikai döntéshozók támogatásával kezdődjön meg a gyökeres okokat kezelő alternatívák feltárása. Az ivóvízbázisok védelme és a hajózhatóság fenntartása érdekében elengedhetetlennek tartják az üzemrend folyamatos, méréseken alapuló felülvizsgálatát és a mérési adatok nyilvánossá tételét.
A beavatkozás hosszú távú kockázatait növeli, hogy a kisvizek a forrás szerint a jövőben is gyakoribbá válhatnak, így a fenékküszöb jelentős hatása az év során több napon érvényesülhet. Ez nemcsak a halak életciklusát és szaporodását veszélyeztetheti az átjárás megnehezítésével, hanem a hordalékmozgás megváltoztatásával kilométerekkel lejjebb is mederátalakulást vagy eróziót okozhat. A WWF szerint a monitoringnak nem utólagos igazolásként, hanem az üzemeltetést aktívan alakító eszközként kellene működnie, amely szükség esetén akár a műtárgy elbontását is előirányozhatja.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

