Kongói ebolajárvány: több százmillió dollárnyi segélynek veszett nyoma

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) elnöke, Javid Abdelmoneim elfogadhatatlannak nevezte a segélyezés körüli súlyos működési zavarokat. Míg a nemzetközi közösség jelentős összegeket mozgósított, az Africa CDC adatai szerint a kiutalt 962 millió dollárból mintegy 700 millió sorsa bizonytalan. A segélyszervezet kiemelte, hogy a hiányzó források miatt alapvető eszközök, például tiszta víz vagy fertőtlenítő klór is hiányoznak a kórházakból, így az egészségügyi intézmények sok helyen maguk is a fertőzés gócpontjaivá válnak.

A járvány terjedését a fegyveres konfliktusok és a lakossági bizalmatlanság is súlyosbítja. A Reuters beszámolója szerint az Észak-Kivuban fekvő Cantine-Aloya városában történt támadásban hatvanhat civil, köztük három egészségügyi dolgozó vesztette életét. A helyi közösségekben terjedő rémhírek és a bizalmatlanság akadályozzák a járványügyi választ, és sokan elutasítják a szűréseket. Az MSF szerint az elmúlt hónapban az ebolához köthető halálesetek közel kétharmada a közösségekben, nem kezelőközpontokban történt.

Bár a Bundibugyo vírus ellen még nincs jóváhagyott gyógymód, a WHO két vakcinajelöltet támogatott; a klinikai vizsgálatokat a Kongói Demokratikus Köztársaság Orvosbiológiai Kutatóintézete vezeti majd. Neil Ferguson brit epidemiológus arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül javítani az esetek felderítésén, a válság méreteiben meghaladhatja a 2014-es nyugat-afrikai ebolajárványt is, amely több mint 11 ezer ember halálát okozta. Az Euronews szerint a sztrájkok és a kifizetetlen bérek miatt több, közlekedési útvonalak mentén, folyami kikötőknél, önkormányzati határoknál és repülőtereken működő ellenőrzőpontnál is leállt a munka.