Kiemelt szerepet kap a vízgazdálkodás és a zöld energia a 2027-es költségvetésben

A fenntarthatósági szempontok közül a vízgazdálkodás felértékelődése a leglátványosabb: a vízvisszatartásra és az öntözésfejlesztésre szánt összegek mellett a KEHOP Plusz kerete a 2026-os 49,2 milliárdról 221,2 milliárd forintra nőhet 2027-ben. Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint az elmúlt évek aszályai után ez már nemcsak környezetvédelmi, hanem komoly gazdasági és versenyképességi kérdés is. Az agrártámogatásoknál a bank a területalapú források mellett a precíziós gazdálkodás és a talajvédelem erősebb ösztönzését tartaná indokoltnak.

Az energetikai pillér részeként a kormány jelentős összegeket szán hálózatfejlesztésre, energiatárolásra és megújuló forrásokra, míg a jövő évi uniós fejlesztésekből 100 milliárd forint juthat az áramhálózat megerősítésére. A lakossági szektort érintő otthonkorszerűsítési program hőszigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre fókuszál. A közlekedés terén az IKOP Plusz forrásainak radikális bővítése a vasúti infrastruktúra modernizációját és a károsanyag-kibocsátás érdemi csökkentését szolgálhatja, amennyiben a fejlesztések javítják a szolgáltatás megbízhatóságát is.

A Költségvetési Tanács és a K&H is hangsúlyozza, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez a tervezet részletesebb bemutatására van szükség. A bank javaslata szerint egy egységes zöld költségvetési módszertan alkalmazásával átláthatóvá válnának az egyes intézkedések kedvező és kedvezőtlen környezeti hatásai is. Ez lehetővé tenné, hogy a költségvetés teljesítményét ne csak a ráfordított összegek, hanem a ténylegesen elért ökológiai és klímavédelmi eredmények alapján értékelhesse a szakmai közvélemény.