Jaksity György szerint a tervezett vagyonadó több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz

A Kontroll stúdiójában Jaksity György kifejtette, hogy a vagyonadó bevezetése rendkívül bonyolult szabályozással járna. Az érintett 15 ezer embernek értékbecslőkkel és adótanácsadókkal kellene foglalkoznia, ahelyett, hogy vállalkozásaik fejlesztésére koncentrálnának. A közgazdász gondolatkísérletként felvetette, hogy a személyi jövedelemadó 15-ről 15,5 százalékra, vagy a társasági adó 9-ről 11 százalékra emelése hasonló bevételt hozhatna, jóval kevesebb bizonytalanság mellett.

A 2027-es költségvetés kapcsán a szakember elismerte, hogy Magyar Péter kormányának szűk mozgástérben, rövid idő alatt kellett megoldást találnia a hiány csökkentésére. A büdzsé 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,4 százalékos növekedéssel számol, miközben jelentős összegeket különít el a családi pótlék megduplázására és béremelésekre. Jaksity ugyanakkor óvatosságra intett: az elmúlt évtizedben a reálbérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, ami hosszú távon inflációs kockázatot jelent.

A közgazdász szerint egyes vagyonelemek megfontolt értékesítésével csökkenthető lenne az államadósság. A közpénzek visszaszerzésekor ugyanakkor a 4iG és más tőzsdei cégek többi részvényesének jogos érdekeit is védeni kell. Ez a kérdés különösen aktuális, mivel Baka András köztársasági elnök a napokban az Alkotmánybírósághoz fordult az állami vagyon védelméről szóló törvény miatt, kifogásolva a befektetői jogok esetleges sérelmét. Jaksity szerint a rezsicsökkentés évente több mint ezermilliárd forintba kerül, pazarlásra ösztönöz és nem segíti az energiakorszerűsítést. A legszegényebb háztartások támogatását indokoltnak tartja, a tehetősek rezsiköltségeinek közpénzből való csökkentését viszont nem.