Hermányi Mariann a harmincasok válságáról és a filmipar bizonytalanságáról beszélt

A film kapcsán Hermányi Mariann kifejtette, hogy a harmincas éveik elején járók gyakran küzdenek azzal az élethelyzettel, amikor a felnőtté válás kezdeti eufóriája már elmúlt, a felelősség viszont egyre nő. Hermányi korábban nem hallotta a „kapunyitási pánik” kifejezést, de úgy vélte, lehet benne valami: harminc körül már jelen van a felelősség, miközben előjöhetnek a kétségek. A produkció forgatása során különleges élmény volt számára, hogy két rendezővel dolgozott: Dobó Kata a színészi nézőpontot és az érzelmeket képviselte, míg Szilágyi Fanni a technikai és vizuális megvalósításért felelt.

A színésznő őszintén beszélt a szakmát érintő bizonytalanságokról is. Kiemelte, hogy jelenleg nagyon kevés film forog, és egyelőre nem látni tisztán, hogyan alakulnak át a kulturális támogatások, illetve mi fog történni a KATÁ-val. „Nagyon remélem, hogy a fontosabb szegmenseken túl, mint az oktatás vagy az egészségügy – mert ezek egyértelműen előrébb valók –, minél hamarabb ránk is jut idő és figyelem” – fogalmazott a művész, hozzátéve, hogy kíváncsian várja, miként tud majd lábra állni az alternatív színházi szféra.

A színházi munkáit illetően elmondta, hogy a Centrál Színházban a Dupla vagy semmi című Woody Allen-darab próbáit kezdték el, de látható a Jurányiban is a Moonlight Pictures című előadásban. Különleges projektként említette A színészet képes nagykönyve című produkciót, amelyben a nézők tíz alkalmon keresztül követhetik végig egy előadás születését a nulláról, bepillantást nyerve a próbafolyamat kulisszatitkaiba. Hermányi hangsúlyozta, hogy a sűrű időszakok mellett egyre tudatosabban figyel a mentális egészségére és a pihenésre is.