Kép: wmn.huÚj regény mutatja be Báthori Erzsébet eddig ismeretlen, emberi arcát
2026. 11. 15. — 08:06
Miklya Luzsányi Mónika könyve a vérgrófnő köré épült sötét mítoszokat oszlatja el, miközben egy erős, a férfivilággal szembeszálló asszony sorsát tárja az olvasók elé.
- A történelmi regény friss kutatásokra alapozva cáfolja a szűzlányok vérében fürdő sorozatgyilkos évszázados, torz képét.
- A történet szerint a grófnő önállósága és az, hogy férje halála után maga intézte birtokügyeit, váltotta ki a férfiak ellenszenvét.
- A regényrészlet azt mutatja be, hogyan dagadnak egyre súlyosabbá a fonóban terjedő, egymásnak ellentmondó hírek.
- A szerző a korát megelőző szaktudással és halált megvető bátorsággal szembeszálló nőként ábrázolja a méltatlanul félreértelmezett történelmi alakot.
Flaisz János értékelése szerint a regényben Erzsébet önállósága váltotta ki a férfiak ellenszenvét, Thurzót és Zrínyit pedig hatalomvágy vezette arra, hogy fellázadjanak ellene.
A könyv szemléletes részleteken keresztül mutatja be, miként születtek meg a „vérgrófnő” legendájának elemei. A regényrészletben Zsuzsanna elbeszélése nyomán Ponikénuszné tiszteletesné kezdi terjeszteni a vérfürdőről szóló híreket: Zsuzsanna azt állítja, hogy a grófnő szájon vágta, és a kifröccsenő vértől megfiatalodott az arca. Ezek a mendemondák a fonókban terjedve hamarosan vasszűzről és emberevésről szóló rémtörténetekké duzzadtak a falusiak körében.
A regényhez fűzött történeti megjegyzések tisztázzák a névhasználatot is: a grófnő az ecsedi ághoz tartozott, ezért nevét helyesen i-vel írjuk. A forrás megjegyzése szerint a Báthori Erzsébet bűntársai ellen lefolytatott perben szereplő vasszűz-vád hitelessége erősen megkérdőjelezhető.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.
