PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Aliz

Kép: 24.hu

Ezért vált az SOS a nemzetközi vészjelzéssé: egyértelmű volt a Morze-jele

2026. 11. 14. — 22:36

A hárombetűs kódot az 1906-os berlini konferencián fogadták el a korábbi német gyakorlat alapján. A választást nem rövidítés, hanem a jelzés egyértelmű, más üzenetekkel nehezen összetéveszthető Morze-jele indokolta.

  • A tengeri vészjelzések előtt a brit távírászok a CQ, a Marconi cég pedig a CQD kódot alkalmazta.
  • Az 1908-tól egységesített SOS kilenc jelből álló ritmusát a legnehezebb összekeverni bármilyen más típusú rádióüzenettel.
  • A népszerű „Mentsétek meg lelkeinket” jelentés csupán utólagos magyarázat, a kód eredetileg nem volt mozaikszó.
  • A Titanic süllyedésekor a távírász még váltogatva használta a régi CQD és az újabb SOS jelzéseket.

A rádiótávírók 19. század végi megjelenése előtt a bajba jutott hajók csak a véletlenben és a vizuális jelzésekben bízhattak. Az első sikeres rádiós mentés 1899-ben történt Anglia partjainál, ami sürgetővé tette egy egységes nemzetközi kód bevezetését. Az 1903-as első konferencián az olaszok még az „SSSDDD” jelsort javasolták, de a konferencia nem hozott döntést. A Marconi vállalat saját hatáskörében a korábbi „CQ” és „D” jelekből alkotott „CQD” jelzést rendszeresítette erre a célra.

A mai napig ismert SOS-jelzés azért győzedelmeskedett, mert a Morze-ábécében ez az egyetlen hárombetűs kód, amely kilenc jelből (... --- ...) áll, így fizikai adottságai miatt rendkívül nehéz elvéteni vagy más forgalmazással összetéveszteni. A konferencia 1906-ban döntött az SOS-ről, a jelzést pedig 1908-tól vezették be egységesen, bár az átállás lassú volt. A Titanic 1912-es katasztrófájánál a süllyedő hajó távírásza először a CQD-t ismételgette, majd később az SOS-szel váltogatta; ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a környékbeli hajók csak késéssel indultak a katasztrófa helyszíne felé.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra