PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: Növekedés.hu

Bod Péter Ákos: Legkorábban 2031-ben valósulhat meg a magyarországi euróbevezetés

2026. 11. 16. — 20:56

Bár a kormány célul tűzte ki a maastrichti kritériumok 2030-as teljesítését, a technikai és validációs folyamatok miatt a tényleges euróbevezetés legkorábban 2031-ben valósulhat meg Bod Péter Ákos szerint.

  • A magyar gazdaságban már jelen van az euró, a lakossági megtakarítások harmada devizában van.
  • A vállalati hitelek közel felét devizában tartják számon, ami a hazai fizetőeszköz sérülékenységét tükrözi.
  • Magyarország államadóssága jelenleg meghaladja az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges 60 százalékos maastrichti határértéket.
  • A szakértők szerint a bérnövekedés csak akkor fenntartható, ha azt a gazdasági teljesítmény és termelékenység is alátámasztja.
  • A sikeres tagsághoz szigorú szerkezeti reformokra és a költségvetési fegyelem tartós megőrzésére van szükség.

Bod Péter Ákos előadásában rávilágított, hogy Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson az uniós átlag 76 százaléka körül alakul. Ezzel az eredménnyel az ország a kelet-közép-európai régió alsó harmadában helyezkedik el, miközben az olyan versenytársak, mint Csehország, Szlovénia vagy Lengyelország, sikeresebb és kiegyensúlyozottabb felzárkózási pályát mutattak az elmúlt évtizedekben.

A közgazdász szerint a költségvetési hiány tartós rendezése jelenti a legnagyobb kihívást, mivel a 3 százalékos korlátot történelmileg többnyire csak külső nyomásra sikerült betartani. Az euróövezeti csatlakozás fő előnyeiként a pénzügyi stabilitást, az alacsonyabb kamatkörnyezetet és a bankunió által nyújtott biztonságot emelte ki, amelyek együttesen csökkenthetik az országkockázati felárat.

A szakmai kerekasztal résztvevői hangsúlyozták, hogy az államháztartási kiadások szerkezetén is változtatni kellene: szorgalmazták a humán tőkére, az oktatásra és az egészségügyre fordított források arányának növelését. Emellett elemezték a magyar gazdaság szerkezeti kérdéseit is, különös tekintettel a járműipar magas részarányára és a kutatás-fejlesztési ráfordítások eloszlására.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra