Bod Péter Ákos: A 2030-as céldátum a feltételek teljesítéséről, nem a bevezetésről szól

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint az euró bevezetéséhez nincs szükség népszavazásra, mivel az uniós csatlakozási szerződés már tartalmazza ezt a kötelezettséget. Bár a lakosság többsége támogatja a közös pénzt, mindössze 22 százalékuk tartja felkészültnek az országot. A szakember rámutatott, hogy az euró már most is mélyen jelen van a mindennapokban: a megtakarítások harmada, a vállalati hiteleknek pedig a fele euróalapú.

A költségvetési hiány rendezése Bod Péter Ákos szerint azért kulcsfontosságú, mert míg az infláció vagy a növekedés ezer gazdasági szereplőtől függ, az államháztartás egyensúlya közvetlenül a kormányzati akaraton múlik. A magyar államadósság az uniós új tagországok közül nálunk a legmagasabb; az uniós átlag 80, a maastrichti referenciaérték pedig 60 százalék. A közgazdász a horvát példát idézve kiemelte, hogy a belépés hitelessége gyorsan javuló hitelminősítői besorolást és kamatelőnyt eredményezhet az euróövezeti intézményi védelem miatt.

A jövőbeli kockázatok között az emelkedő globális kamatszinteket, az amerikai vámpolitikát és a hazai autóipar túlzott súlyát említette. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a magyar államháztartás szerkezete szokatlan: az uniós átlagnál többet költ gazdasági támogatásokra és saját működésére, miközben az egészségügyre és a humán tőkére fordított források elmaradnak attól. Bod Péter Ákos szerint a kormány jelenlegi lépései jó irányba mutatnak, de egyelőre csak „tyúklépésnek” tekinthetők a lassú felzárkózás mellett.