Az Operaház milliókat követel vissza a Mentőöv-programban részt vevő művészektől

A Mentőöv Program konstrukciója szerint a művészek havonta legfeljebb bruttó 444 500 forintot kaphattak, amit 2024. június 30-ig fellépésekkel kellett volna ledolgozniuk. A probléma ott kezdődött, hogy az Operaház – Ókovács Szilveszter azóta leváltott főigazgató vezetése alatt – nem vállalt garanciát a foglalkoztatásra, így egyesek munka híján nem tudták törleszteni az összeget. A Telex által feltárt esetekben a hárommilliós alap tartozás a kamatokkal és perköltségekkel tízmillió forint fölé is emelkedhetett, ami miatt végrehajtók zárolták az érintettek vagyonát.

A jogi vita középpontjában az áll, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása szerint a központi költségvetésből érkező forrás az Opera számára vissza nem térítendő volt. Az egyik ügyben a bíróság az Operaháznak adott igazat: álláspontja szerint a szerződés nem ütközött jó erkölcsbe, és nem volt olyan jogszabály, amely tiltotta volna az Opera számára a pénz visszakövetelését. Hanczár György énekes 7,2 millió forintot kapott a programban, majd az Opera követelésének visszafizetése és a jogi csatározások után felhagyott a pályával, és jelenleg egy multinacionális cégnél dolgozik salesesként, hogy fizethesse a tartozás rendezésére felvett személyi kölcsönt.

Bernáth Éva operaénekes ügye rávilágított a rendszer visszásságaira is: nála egy gyermekvállalással kapcsolatos társadalombiztosítási ügy kapcsán merült fel, hogy az Opera a tudta nélkül megszüntette a programhoz köthető jogviszonyát. Bár ezt peren kívül rendezték, a művész azóta alig kapott felkérést az intézménytől. Kőrösi András színész esete pedig még drasztikusabb: ő korábban SMS-ben kért segítséget a főigazgatótól, akár sofőri munkát is vállalt volna, de végü minden szerepét elvették, 10,5 milliós tartozása miatt pedig kivonták a forgalomból az autóját.