Kép: Washington PostVizsgálják, kínai hírszerzők célpontjává vált-e az Nvidia vezérigazgatója
2026. 11. 10. — 13:33
Az FBI és a technológiai óriás igazgatótanácsa azt vizsgálja, hogy Jensen Huang egy külföldi hírszerzési művelet célpontja volt-e. Donald Trump elnök szerint a cégvezető nem tudott a nő hátteréről.
- Huang beismerte az igazgatótanácsnak hűtlenségét egy olyan technológiai vezetővel, akit az amerikai hírszerzés a hírek szerint kínai ügynökként azonosított.
- Az amerikai hatóságok külön azt is gyanítják, hogy a nő korábbi munkaadója, a szingapúri Megaspeed segített Kínának korlátozás alá eső csipekhez jutni.
- Az ügy miatt republikánus bizottsági elnökök zárt ajtók mögötti tájékoztatót kértek, Hakeem Jeffries közlése szerint a Trump-kormányzat tisztviselői a Kongresszus mindkét pártjának magas rangú tagjait tájékoztatják az ügyről.
- A botrány és a piaci bizonytalanság miatt az Nvidia részvényei gyengültek, de a Goldman Sachs elemzői továbbra is bíznak a vállalatban.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak elmondta, hogy beszélt Jensen Huanggal, és hisz a vezérigazgatónak, aki állítása szerint nem tudott a nő állítólagos kémhátteréről. Az Nvidia igazgatótanácsa hangsúlyozta, egyelőre nincs okuk azt feltételezni, hogy nemzetbiztonsági adatok vagy fontos céges titkok kerültek volna veszélybe a magánéleti viszony következtében. A befektetők ugyanakkor feszülten várják a november 17-én esedékes negyedéves jelentést, amely a kereslet alakulásának egyik legfontosabb próbája lehet.
Huang szülőhelyén, Tajvanon – ahol a cégvezér rocksztárhoz méltó népszerűségnek örvend – a közvéleményt sokkolták a fejlemények. A helyi üzlettulajdonosok és tisztelők hitetlenkedve fogadták a híreket, miközben a tajvani kormányzat óvatosan nyilatkozik az ügyről, elkerülve a kémvádak közvetlen kommentálását. A szigeten továbbra is nagy tisztelet övezi Huangot az AI-forradalomban betöltött szerepe és a tajvani technológiai szektor, különösen a TSMC iránti elkötelezettsége miatt.
A Washington Post véleménycikke szerint az eset rávilágít az amerikai csipkiviteli korlátozások hiányosságaira is. A lap szerint a kínai vállalatok többek között közvetítőkön keresztül és távoli hozzáféréssel kerülik meg a szabályokat, illetve az úgynevezett „desztillációs” technikával az amerikai modellek válaszait használják saját modelljeik tanítására. A Washington Post által ismertetett kétpárti javaslatok szerint a 2027-es nemzetvédelmi felhatalmazási törvénybe (NDAA) olyan intézkedéseket kellene foglalni, amelyek szigorítanák az ellenőrzést, blokkolnák a távoli hozzáférést, és büntetnék az engedély nélkül másoló külföldi cégeket.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.




