Veszélyes csapda, ha a politikai célok felülírják a jogi normákat

A cikk rávilágít egy súlyos alkotmányelméleti dilemmára: mi a teendő akkor, ha a korábbi hatalom olyan intézményi gátakat épített ki, amelyek megnehezítik a demokratikus fordulatot? Van olyan szakmai álláspont, amely szerint a demokratikus intézményrendszer helyreállításához szükség lehet a változást akadályozó szabályok rendkívüli áttörésére. A szerző arra figyelmeztet, hogy az ilyen érvelés a politikai közbeszédbe kerülve általános felhatalmazásként jelenhet meg a kötelező szabályok mellőzésére, és összekeveredhet a politikai igazságtétel igényével.

A probléma gyökere a magyar társadalom jogi műveltségének hiányában is keresendő. Hiába része az állampolgári ismeretek oktatása a tananyagnak, a mindennapi életben ténylegesen használható tudás megszerzése továbbra is kérdéses. Ez a jelenség oda vezet, hogy az alapvető jogi pilléreket – mint az ártatlanság vélelme vagy az, hogy a vádlottnak nem kell bizonyítania saját ártatlanságát – sokan csak gyanús „jogászkodásnak” tekintik, különösen, ha politikailag ellenszenves szereplőkről van szó.

Sereg András szerint a joggal szembeni türelmetlenség és a jogi ismeretek hiánya egyfajta „jogi eunuchizmust” eredményez. Ebben az állapotban az állampolgárok nem ismerik fel, hogy a jogállami normák nem csupán a politikai ellenfelek mentsvárai, hanem olyan garanciák, amelyek az egyént védik az állam esetleges túlhatalmával szemben is.