Három korábbi igazságügyi miniszter hárította a felelősséget a végrehajtói botrányban

Trócsányi László a meghallgatáson elmondta, hogy 2014-ben a végrehajtói kamara átvilágítása után látszott, hogy a rendszer „a fejétől bűzlik”, ezért döntött a struktúra átalakítása mellett. Kifejtette, hogy a Völner-Schadl-ügyben érintett korábbi államtitkár kinevezésekor nem ismerte személyesen a politikust, csupán szakmai múltja és a Google-keresés alapján talált végzettsége alapján döntött mellette. A hvg.hu beszámolója szerint Trócsányi elmondta, hogy 2021-ben, Schadl letartóztatása előtt néhány nappal szakmai ügyben felhívta őt; a beszélgetés saját ingatlanvásárlásához kapcsolódó végrehajtási ügyekről szólt, és állítása szerint nem volt köze korrupciós vagy kinevezési ügyhöz. Azt mondta, Völner és Schadl kapcsolatáról nem tudott.

Tuzson Bence a meghallgatáson kifejtette, hogy hivatali ideje alatt csak jogalkotási lépéseket tettek, például a végrehajtás alól mentes jövedelmek szabályozásával. A bizottsági ülésen éles szóváltás alakult ki a kormánypárti Tisza Párt és a volt miniszterek között; Gyöngyösi István képviselő kritizálta Tuzson válaszadási stílusát, és pökhendinek nevezte. Navracsics Tibor az ülésen hangsúlyozta, hogy a végrehajtói kamarára önigazgató szervezetként tekintettek, így a közvetlen ügyekbe nem szóltak bele.

Toroczkai László, a testület ellenzéki elnöke a sajtónak azt mondta, szándéka szerint a bizottság év végéig elkészülő jelentésének legfontosabb pontja egy új, nonprofit és emberséges végrehajtói rendszer jogi alapjainak lefektetése lesz. Kiemelte, hogy bár a büntetőjogi felelősség megállapítása a bíróság feladata, Trócsányi László esetében szerinte a politikai felelősség már megállapítható.