Kép: Sokszínű vidékVédi a szívet és az idegrendszert az E-vitamin, de a pótlásnál érdemes figyelni
2026. 11. 18. — 03:41
Az antioxidáns hatású vitamin lassítja az érelmeszesedést és óvja az idegsejteket, ám a stroke különböző típusaira eltérően hathat: a vérzéses stroke kockázatát növelheti.
- A vitamin szabadgyök-semlegesítő hatása védi a koszorúereket és gátolja a vérrögképződést; a forrás szerint a trombózis ellen véd, a szívinfarktus megelőzését azonban a vizsgálatok nem igazolták.
- Segíti az idegpályák épségének megőrzését és mérsékli az Alzheimer-kór kockázatát, hiánya pedig zsibbadást, látáspanaszokat vagy egyensúlyzavart is okozhat.
- Hatása a stroke megelőzésében kettős: miközben a szélütés esélyét csökkenti, az agyvérzés kockázatát a kutatások szerint 22 százalékkal növelheti.
- Legjobb forrásai a növényi olajok, magvak és gabonacsírák, felszívódását pedig a C-vitamin és a szelén egyidejű fogyasztása hatékonyan segíti.
Bár az E-vitamint gyakran a „szépség vitaminjaként” emlegetik, a Sokszínű vidék cikke által idézett WEBBeteg szerint ennél jóval összetettebb védő funkciót lát el. Antioxidánsként segít megőrizni a szívizmok megfelelő vérellátását és lassítja az érelmeszesedést. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálatok szerint önmagában nem elegendő a súlyos betegségek elkerüléséhez: a kutatások nem találtak szignifikáns különbséget a daganatos megbetegedések vagy a szívinfarktus előfordulásában az E-vitamint szedők és a placebót kapók csoportja között.
Az idegrendszer védelmében betöltött szerepe kiemelkedő, mivel az idegsejtek membránjai sok zsírsavat tartalmaznak, amelyek különösen kitettek a szabad gyökök károsító hatásának. Hiánya esetén perifériás panaszok, így bizsergés vagy a reflexek romlása is jelentkezhet. A stroke tekintetében a forrás ellentmondásos eredményeket említ: miközben a gyakoribb, elzáródásos szélütés kockázatát 10 százalékkal mérsékli, a ritkább, vérzéses típusú agyvérzés esélyét jelentősen növelheti, így összességében nem befolyásolja a stroke bekövetkezésének esélyét.
A vitamin pótlására legalkalmasabbak a hidegen sajtolt növényi olajok (napraforgó-, tökmag-, olívaolaj), a búzacsíra, a mandula és az édesburgonya, az állati eredetű élelmiszerek közül pedig a máj és a tojás. Vitaminhiány esetén napi 100–300 mg bevitele javasolt, míg a hipovitaminózis megelőzésére napi 20–30 mg is elegendő; a felszívódást a C-vitamin és a szelén egyidejű fogyasztása segíti.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


