Törvénytervezet egyszerűsítené a magyarországi cégfelvásárlások hatósági ellenőrzését

A jelenlegi szabályozás értelmében két párhuzamos rendszer működik: a 2019-es nemzetbiztonsági kontroll és a 2020-ban, a járvány miatt bevezetett szélesebb körű FDI-rendszer. Utóbbi olyan területeket is érintett, mint a kereskedelem vagy az élelmiszeripar, és bizonyos esetekben már a 350 millió forintos ügyletérték és a 10 százalékos részesedésszerzés is bejelentési kötelezettséget eredményezett. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Bejó Ágnes rámutatott, hogy a gyakorlatban ez gyakran lassította a közepes méretű cégeladásokat is, mivel adott esetben a melléktevékenységek alapján is szükség lehetett hatósági vizsgálatra.

A tervezet értelmében a jövőben kizárólag a társaságok főtevékenységét vennék figyelembe a vizsgálatnál. Az érintett stratégiai ágazatok köre a kőolaj-feldolgozásra és kokszgyártásra, a vegyianyag- és gyógyszergyártásra, a fémalapanyag-gyártásra és fémfeldolgozási termékek gyártására, valamint a villamosenergia-, gáz- és gőzellátásra, illetve a légkondicionálásra szűkülne. A tervezet nyomán az állami kontroll a valóban érzékeny, nagyobb súlyú ügyletekre összpontosulhatna, miközben csökkenhetne az adminisztráció a tranzakciós piacon.

Bár Bejó Ágnes üdvözlendőnek tartja a tervezett irányt, több részlet még tisztázásra vár. Bejó Ágnes szerint kérdéses marad, hogyan kezelik majd a holdingtársaságokon keresztül megvalósuló közvetett felvásárlások, pontosan mi számít majd az ügylet értékének, és milyen szabályok vonatkoznak a 2026-ban aláírt, de csak a következő évben lezáruló folyamatokra.