Török Gábor: Az Orbán-korszak parlamentáris abszolút köztársaság volt

Török Gábor legutóbbi elemzésében hangsúlyozta, hogy az Orbán-korszakot nem egy egyszerű kormányzati időszakként, hanem sajátos államszervezési modellként kell értelmezni. A politológus a Zárug Péter Farkassal közös, Orbán kora című kötetére hivatkozva kifejtette: a pluralizmus ugyan létezett, de hierarchikus formában, ahol a politikai szereplők nem voltak egyenrangúak. Az elemző szerint ebben a rendszerben a hatalmi akarat akadálytalanul hatolt át az alkotmányos zárakon.

A bejegyzés rávilágít, hogy az „abszolút köztársaság” fogalma olyan rezsimet takar, amely demokratikus forrásból ered, de intézményi fékjei fokozatosan elgyengülnek. Török azért tartja fontosnak a fogalmi pontosítást, mert szerinte a 2026-os választási eredmény igazolta: a rendszer demokratikus keretek között is leváltható maradt, így nem indokolt autokráciáról vagy diktatúráról beszélni. Úgy véli, egy berendezkedés mindaddig demokrácia, amíg reális lehetőség van a hatalom választásokon történő megváltoztatására.

Az elemző reflektált a közelmúlt politikai vitáira is, rögzítve, hogy a korábbi kormánypárt, a Fidesz leváltása törvényes úton történt. „A pluralizmus létezik, de hierarchikusan, miközben a koncentrált szuverenitás fölött érdemben nincs semmilyen alkotmányos zár” – idézte könyvének megállapítását, hozzátéve, hogy ez az államszervezési logika akár más formában a jövőben is tovább élhet. Török Gábor írása Kováts Eszter azon felvetésére is reagált, miszerint a szavak jelentésének megőrzése érdekében nem nevezhető forradalomnak a legutóbbi hatalomváltás.