Kép: Player.huTöbb ezer éves vírus DNS-ét találták meg középkori pergameneken egy radírral
2026. 11. 08. — 01:05
Nemzetközi kutatók középkori könyvek állati bőrből készült lapjait vizsgálták roncsolásmentes módszerrel. A kinyert minták segítségével a juhhimlővírus évezredes evolúcióját térképezték fel.
- A szakemberek egyszerű radírral dörzsölték át a pergameneket, a keletkező törmelékből pedig sikeresen vontak ki ősi DNS-t.
- A vizsgálat során 21 olyan vírusgenomot azonosítottak, amelyek az időszámításunk előtti 1700 és 1917 közötti időszakból származnak.
- A juhhimlővírus mellett a kecskehimlő és a szarvasmarhák csomós bőrbetegségének evolúciós szétválására is fény derült a kutatásban.
- A felfedezés bizonyítja, hogy a középkori kéziratok nemcsak kulturális, hanem értékes állategészségügyi és genetikai információkat is őriznek.
A kutatócsoport olyan felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat vizsgált meg, mint az ezeréves Yorki evangéliumok vagy a Cambridge-i Corpus Glossary. Mivel a pergamenek állati bőrből készültek, a rajtuk maradt genetikai lenyomatok konzerválták az egykori kórokozók maradványait is. A juhhimlővírus (SPPV) nyomait nemcsak juhbőrön, hanem borjú- és kecskebőrből készült oldalakon is megtalálták, ami a múltbeli keresztszennyeződésekre vagy a vírus szélesebb körű terjedésére utalhat.
A kutatás során a pergamenekből származó adatokat bronzkori leletekkel, például az eurázsiai sztyeppéről előkerült állati fogakkal is összevetették. Az eredmények alapján a juhhimlő már legalább 3700 évvel ezelőtt jelen volt, és a genetikai állománya az évezredek során meglehetősen stabil maradt. A vírus terjedésében kulcsszerepet játszhatott az állatok háziasítása, a nagyobb állományok kialakulása és az új területekre történő szállítás.
Bár a juhhimlővírus nem veszélyezteti az embereket, a világ több régiójában továbbra is komoly állategészségügyi problémát jelent. A Gizmodo beszámolója szerint a három rokon kórokozó – a juhhimlő, a kecskehimlő és a szarvasmarhák csomós bőrbetegsége – főbb evolúciós vonalai 11 500 és 3700 évvel ezelőtt válhattak szét egymástól. Az ősi vírusgenomok megismerése nemcsak történelmi érdekesség, hanem a jelenlegi járványok elleni védekezést is segítheti.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


