Kép: Sokszínű vidékTöbb a vízgőz, mégis kevesebb az eső: a 2026-os aszály hátterét elemezték
2026. 11. 16. — 02:28
Horváth Ákos meteorológus az MTA konferenciáján elemezte a 2026-os aszály okait, rávilágítva a melegedő légkör és a csapadékképződés közötti ellentmondásos, önmagát erősítő folyamatokra.
- A levegő melegedése növeli a vízgőzbefogadó képességet, ami a páratartalom csökkenése miatt paradox módon nehezítheti a csapadék kialakulását.
- A 2026-os nyári időjárási helyzetekben a nedvesség jelentős része északabbra szállítódott, és ott csapadékként hullott ki, így a térségünkbe érkező légtömegek szárazabbak lehettek.
- A kiszáradó talaj, a kevesebb felhőzet és a tartós anticiklonális helyzetek egymást erősíthetik; a hőkupolákhoz társuló stabil légréteg akadályozhatja a mélyebb feláramlásokat.
- A szakértő szerint a mezőgazdaságnak a táji vízvisszatartásra kell törekednie, mivel a globális áramlásokra nincs közvetlen ráhatásunk.
A Kárpát-medence vízellátását meghatározó folyamatokat Horváth Ákos három szinten mutatta be az MTA „Tudomány és Parlament 2026” című rendezvényén. Kiemelte, hogy a levegő hőmérsékletének minden 1 Celsius-fokos emelkedése nagyjából 7 százalékkal növeli annak elméleti vízgőzbefogadó képességét. Ez azonban nem jelent automatikusan több esőt: ha a tényleges nedvességtartalom nem nő ezzel párhuzamosan, a relatív páratartalom csökken, ami gátolja a felhőképződést és fokozza a talaj kiszáradását.
A 2026-os év aszályos időszakában a nagytérségű légköri áramlások is kedvezőtlenül alakultak. A nedves, óceáni légtömegeket szállító ciklonpályák északabbra tolódtak, így Magyarországot gyakran csak a frontok szárazabb peremvidéke érte el. Ezt a hatást a domborzati viszonyok is erősítették, mivel a hegyvonulatokon túljutva a leszálló levegő tovább melegedett, csökkentve a csapadék esélyét a medence belső területein.
A szakértő figyelmeztetett az aszály öngerjesztő mechanizmusára is. A nedvesség hiánya miatt a napsugárzás a talajt és a levegőt hevíti ahelyett, hogy párolgásra fordítódna, a kialakuló stabil légrétegek és hőkupolák pedig elnyomják a helyi záporokat és zivatarokat. A mezőgazdasági alkalmazkodásban kiemelt jelentősége van a talajnedvesség megőrzésének, a csapadék helyben tartásának és a vízkészletekkel való összehangolt gazdálkodásnak; ezek mérsékelhetik a nagytérségű légköri folyamatok kedvezőtlen helyi következményeit.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

