Titkos etyeki találkozó előzhette meg Orbán Viktor oroszpolitikai fordulatát
2026. 11. 15. — 07:08
Az egykori miniszterelnök oroszpolitikája 2009-ben vett fordulatot, amit egy orosz titkosszolgálati vezetővel folytatott titkos egyeztetés is megelőzhetett.
- Orbán Viktor 2009-ben Etyeken titokban találkozott Vjacseszlav Usakovval, az orosz FSZB főigazgató-helyettesével.
- A találkozó tényét több politikai és titkosszolgálati forrás is megerősítette Panyi Szabolcs nemrég megjelent könyvében.
- Közvetett értesülések szerint a megbeszélésen a Mol-részvények ügye és egy későbbi Orbán–Putyin-találkozó is felmerült.
- Egy visszaemlékezés szerint Putyin 2009-ben azt jelezte Gyurcsány Ferencnek, hogy nem kell tartania a Fidesz elnökétől.
- A keleti nyitás nem hirtelen pálfordulás, hanem egy 2010 előtt megkezdett orosz kapcsolatépítés felgyorsulásának tekinthető.
Az etyeki megbeszélés Demján Sándor házában zajlott, távol a nyilvánosságtól, abban az időszakban, amikor az egykori kormányfő korábbi éles Oroszország-kritikája halkulni kezdett. Míg 2007-ben Orbán Viktor még a „Gazprom legvidámabb barakkjától” óvott, 2009 novemberében már Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal a kapcsolatok új alapokra helyezéséről. A fordulatot az akkori ellenzéki vezető geopolitikai felismeréssel magyarázta, miszerint a nyugati terjeszkedés elérte határait, Oroszország pedig tartósan nagyhatalmi tényező marad.
A Magyar Hang cikke szerint egy másik szálon Gyurcsány Ferenc egykori munkatársa egy 2009-es moszkvai vacsoráról emlékezett vissza, ahol Putyin gesztusaival azt sugallta: valamilyen információ van a birtokában, ami miatt „nem kell tartania” Orbántól. A forrás hangsúlyozza, hogy ez nem bizonyíték zsarolásra, csupán egy közvetett visszaemlékezés, és nincs megerősített adat bármilyen kompromittáló anyag létezéséről. Ugyanakkor ebben az időszakban épültek ki azok a kapcsolatok is, amelyekben Keskeny Ernő diplomata játszott kulcsszerepet, akinek oroszországi beágyazottsága miatt korábban a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok is aggályokat fogalmaztak meg.
A források szerint a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel, de a rögzített beszélgetések tartalmát és a belőlük levont hírszerzési következtetéseket külön kell kezelni. A források a nyugati partnerszolgálatok bizalmáról is beszámolnak; ha valóban szűkült a Magyarországgal megosztott érzékeny információk köre, az az ország biztonságát is érintheti. A cikk rámutat: a magyar szolgálatok nehéz helyzetbe kerültek, hiszen szakmai feladatuk az orosz hírszerző aktivitás, kapcsolatépítés és befolyás figyelése lenne, miközben a politikai vezetés stratégiai partnerként tekint Moszkvára.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


