Szigorúbb ellenőrzést és átláthatóságot sürgetnek a gödi akkumulátoripari konferencián

A Magyar Hang cikke alapján a konferencia egyik fő megállapítása, hogy a dolgozók védelme és a környékbeliek biztonsága szorosan összefügg. Czeglédi Alexandra társadalomkutató szerint a veszélyes anyagok biztonságos kezelése a termelés során a gyár környezetét is védi. Czeglédi szerint különösen kiszolgáltatottak lehetnek azok a külföldi munkavállalók, akik rövid idő alatt szeretnének minél több pénzt keresni; a teljesítménybérezés és a bónuszok miatt pedig előfordulhat, hogy háttérbe szorulnak a munkavédelmi szempontok. Az egészségügyi következmények utánkövetése hiányos.

Parragh Dénes biológus élesen bírálta a 2021-ben elfogadott, 2030-ig szóló nemzeti akkumulátoripari stratégiát; megítélése szerint az nem mérte fel megfelelően a gyártás víz- és energiaigényét, a szükséges infrastruktúrát and a környezeti következményeket. Parragh a hulladék útjának adóhatósági ellenőrzésekhez hasonló alaposságú követését sürgette. Anyagmérlegre lenne szükség a gyárba bekerülő és onnan távozó anyagok számbavételéhez, valamint annak tisztázásához, hová kerülnek az anyagok a további átadások után. Szakmai beszélgetésekre hivatkozva hibás hegesztéseket, szivárgó vezetékeket és a folyadékzáró aljzat repedéseit említette.

Kun Zoltán tájépítész arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unióban is az ipari versenyképesség kerül előtérbe a korábbi zöldvállalásokkal szemben, ami a környezetvédelmi garanciák gyengüléséhez vezethet. Véleménye szerint a magyarországi iparfejlesztést egy átfogó tájhasználati jövőképhez kellene igazítani, amely figyelembe veszi a visszatérő aszályokat, a hőhullámokat és a beépítéseket, valamint azt, hol marad helye a víznek, az erdőknek, a termelésnek és a településeknek. Parragh szerint a társadalmi bizalom helyreállításához a civileknek már a javaslatok előkészítésében részt kellene venniük.