PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Hortenzia

Kép: Portfolio.hu

Szerkezeti váltás a munkaerőpiacon: nő a tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők aránya

2026. 11. 17. — 01:56

Míg a munkanélküliek száma stabil, a tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők aránya a 2019-es egyötödről mára több mint egyharmadra nőtt.

  • A tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők aránya jelentősen megugrott, miközben a fizikai munkaerő-tartalékok szinte teljesen kimerültek Magyarországon.
  • A kedvezőtlen trendhez az SSC/BSC-szektor növekedésének megállása, valamint a regionalizáció, a szervezetek laposodása és a funkciók központosítása is hozzájárulhat, amelyek csökkentik a helyi fehérgalléros munkaerőigényt.
  • Gyengébb konjunktúra és munkaerőhiány mellett jellemzően a HR-, marketing-, projekt- és középvezetői pozíciók kerülnek először nyomás alá, és csak ezután a gyártás.
  • Becsey Zsolt szerint a választás utáni átalakulások érinthették a pénzügyi szektort és az oktatást is.
  • A mesterséges intelligencia hatása az adminisztratív munkakörökben még nem igazolható egyértelműen, de a folyamatok gyorsulásához már hozzájárulhatott.

Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza LinkedIn-elemzésében mutatott rá, hogy a magyar munkanélküliség szerkezete az elmúlt években alapvetően megváltozott. Míg 2019-ben a tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők a munkanélküliek ötödét tették ki, mára arányuk meghaladja az egyharmadot. Becsey Zsolt szerint a fizikai munkakörökben kimerültek a munkaerő-tartalékok, miközben a gyártóipar és a kereskedelem hosszú ideig támaszt adott az alacsonyabb képzettségűeknek. A regionalizáció, a szervezetek laposodása és a funkciók központosítása csökkenti a helyi fehérgalléros munkaerőigényt.

Becsey Zsolt szerint a választás utáni átalakulások a pénzügyi szektort és az oktatást is érinthették. Bár az AI hatása az irodai/adminisztrációs munkakörökben lenne a leginkább várható, ez még nem igazolható az adatokban. A kedvezőtlen folyamatok legalább két éve tartanak, bár az elmúlt egy évben látott gyorsulásban az AI is szerepet játszhatott.

A jelenség komoly kihívás elé állítja az oktatási rendszert is. A közgazdász szerint kulcskérdés, hogyan tud a szakképzés és a felsőoktatás alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, ha a diplomás munkaerő kínálata tartósan és strukturálisan gyorsabban nő, mint a rendelkezésre álló tudásintenzív pozíciók száma.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra