Kép: hvg.huSzent László király lábszárcsontját azonosíthatták a mezőkövesdi plébánián
2026. 11. 18. — 02:25
A 11. századi csontmaradványról genetikai vizsgálattal állapították meg, hogy vagy az uralkodótól, vagy egy közeli rokonától származik. Az ereklye hitelességét a győri hermával vetették össze.
- A szénizotópos kormeghatározás igazolta, hogy a csont egy 995 és 1149 között élt, magas férfié volt.
- Az ELTE kutatóinak mitokondriális DNS-vizsgálata szerint a mezőkövesdi csont és a győri herma koponyacsontja vagy ugyanattól a férfitól származott, vagy anyai ágon rokon férfiakhoz tartozott.
- A tudományos eredmények alapján vagy maga a király, vagy egy anyai ági rokona maradványait találták meg.
- Az ereklyét a gyöngyösi ferencesektől Varga Sándor plébános vitte át Mezőkövesdre a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után.
- A felfedezéssel a győri koponyadarab mellett egy újabb, tudományosan alátámasztott Szent László-ereklyét azonosítottak Magyarországon.
A Válasz Online beszámolója szerint a csonton „Crus Scti Ladislai Regis Hungariae” latin nyelvű felirat hirdette az eredetét, ám a tudósok egészen a közelmúltig nem hallottak a leletről. Borbély Noémi, a vizsgálatot lefolytató ELTE Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársa elmondta, hogy a mitokondriális DNS-vizsgálat alapján elméletileg két lehetőség merült fel: a mezőkövesdi lábszárcsont és a győri koponyacsont vagy ugyanahhoz a férfihoz tartozott, vagy anyai ágon rokonok voltak. A kutatók a történeti kontextus és az ereklyekultusz miatt tartják szinte biztosnak az uralkodó azonosítását, mivel rendkívül valószínűtlen, hogy egy másik családtag csontját őrizték volna évszázadokon át Szent László neve alatt.
Az ereklye útja 1758-ig követhető vissza dokumentáltan, amikor először említették a gyöngyösi ferences kolostor leltárkönyvében. A maradvány a szerzetesrendek 1950-es feloszlatásáig maradt Gyöngyösön, majd Varga Sándor plébános hozta magával Mezőkövesdre, amikor áthelyezték az ottani Szent László Plébániára. A tudományos vizsgálatokat két évvel ezelőtt a jelenlegi plébános, Novák István kezdeményezte, miután a csontdarab évtizedekig egy szekrényben pihent.
A kutatás során azt is megállapították, hogy a maradvány egy erős testalkatú, magas férfié volt. Bár az uralkodó nagyváradi sírja a történelem során megsemmisült, a győri székesegyházban őrzött herma maradványait korábban már vizsgálták, így az összehasonlítás fontos támpontot adott a mezőkövesdi csont eredetének megítéléséhez.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.
