Kép: hvg.huSzent László király ereklyéjét azonosíthattak egy mezőkövesdi plébánián
2026. 11. 17. — 06:05 · frissítve: 2026. 11. 18. — 06:20
A mezőkövesdi plébánián őrzött csontról genetikai vizsgálat és kormeghatározás alapján valószínűsítik, hogy a lovagkirályé. A maradványt a győri koponyaereklyével vetették össze.
- A szénizotópos vizsgálat szerint a csont kora 995 és 1149 közé tehető, ami magában foglalja Szent László korát.
- Az ELTE kutatói szerint a DNS-minta vagy az uralkodóé, vagy egy vele anyai ágon rokon férfié.
- A lábszárcsontot az 1950-es évek elején, a szerzetesrendek feloszlatása után hozták át Gyöngyösről Mezőkövesdre.
- Az antropológiai vizsgálat során megállapították, hogy a lábszárcsont egy erőteljes testalkatú, középkorú férfi földi maradványa.
A kutatás a mezőkövesdi Szent László Plébánia és a helyi önkormányzat kezdeményezésére indult el két évvel ezelőtt. A „Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae” (Szent László magyar király lábszára) feliratú csontdarabot évtizedekig egy fémdobozban tárolták a plébánia szekrényében, ám tudományos vizsgálatát korábban nem kezdeményezték. Az ereklye útja 1758-ig követhető vissza, amikor egy gyöngyösi ferences leltárkönyvben említették először, majd az 1950-es években Varga Sándor plébános helyezte el Mezőkövesden.
Borbély Noémi, az ELTE Archeogenomikai Kutatóintézetének munkatársa elmondta, hogy a mitokondriális DNS-vizsgálat alapján a csont vagy magától a királytól származik, vagy egy anyai ágon rokon férfitól. Mivel azonban Szent László nagyváradi sírja megsemmisült, a kutatók a győri székesegyházban őrzött, hitelesített koponyaereklyét használták referenciaként az összehasonlításhoz. A Válasz Online beszámolója szerint a kutatók szinte biztosra veszik az eredetiséget, mivel rendkívül valószínűtlen, hogy egy másik családtag csontját őrizték volna Szent László neve alatt.
A szakemberek szerint a lelet kora a szénizotópos mérések alapján 995 és 1149 közé tehető, ami egybeesik az uralkodó 1095-ös halálozási dátumával. Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus jelezte, hogy a mezőkövesdi csontmaradvány történetét a jövőben egy fikciós dokumentumfilmben tervezik bemutatni, amely a lovagkirály további ereklyéinek helyszíneit is felkeresi majd.
Helyesbítés2026. 11. 18. — 06:20
A tényellenőrzés hibát talált a korábbi változatban, ezért a szöveget a források alapján újraírtuk.
Korábbi cím: „Nagy valószínűséggel Szent László lábszárcsontja a Mezőkövesden előkerült ereklye”
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


