Szakmai aggályok a 2026-os vagyonadó körül: az elemző szerint van jobb megoldás is

A közgazdász szakmai érvelése szerint a klasszikus tőke-munka modellben a tőke megadóztatása torzítja a gazdasági folyamatokat. A vállalkozások profitját a társasági adó már terheli, a maradék pedig fejlesztésre fordított „működő tőke” vagy leadózott osztalék. Ha a tulajdonos nem költi el a jövedelmét, hanem befekteti, a vagyonadóval lényegében ugyanazt az összeget vonnák el újra, amit egyszer már megterheltek személyi jövedelemadóval.

Németh György rámutat, hogy a vagyonadó helyett hatékonyabb lenne az adóhatósági kontroll szigorítása. Javaslata szerint határozottabban kellene fellépni az olyan népszerű adóelkerülési formák ellen, mint amikor a cégtulajdonosok a luxusautóikat vagy lakásbérleti díjaikat a vállalkozásuk költségeként számolják el. Amennyiben a vagyongyarapodás mértéke nem magyarázható az adózott jövedelemmel, az bűncielekményre, korrupcióra vagy adócsalásra utalhat, amelynek felderítése hatósági feladat.

A cikk konklúziója szerint bár a közgazdaságtan óvatosságra int, a politikai akarat már eldöntötte a kérdést. A forrás szerint a vagyonadó bevezetésének politikai célja a korábbi ciklusok alatt felépült gazdasági elittel szembeni társadalmi elégedetlenség lecsillapítása és a közhangulat javítása. A szakértő szerint a cél a közhangulat javítása, még akkor is, ha az intézkedés negatív hatást gyakorolhat a tőkefelhalmozásra.