Sorozatos bombafenyegetések okoztak káoszt az európai légiforgalomban

A fenyegetéshullám egyik legdrámaibb eseménye az Aer Lingus Dublinból Rómába tartó járatát érintette, amelyet a normandiai Évreux katonai bázisára irányítottak át. A The New York Times-nak nyilatkozó egyik utas elmondta, hogy a személyzet felnyitotta az összes ablakredőnyt, és arra kérte az utasokat, hogy ne használják a mobiltelefonjukat, miközben a kifutópályán mentőautók és tűzoltók várták a gépet. A Washington Post szerint a járat 151 utasát és hatfős személyzetét biztonságos helyre vitték; a The New York Times egy utas beszámolója alapján arról írt, hogy mintegy 150 utas a francia légibázis edzőtermében gyűlt össze.

A Washington Post beszámolója szerint a csütörtöki napon legalább tucatnyi járat volt érintett, köztük a Finnair Helsinki-Róma és Helsinki-Bécs útvonalon közlekedő gépei, valamint a Wizz Air Milánóból Bukarestbe tartó járata. Prágában négy repülőgépet is átvizsgáltak a hatóságok. A három Szófiába tartó Ryanair-járat közül kettő Szófiában landolt, a Londonból érkező harmadik pedig Plovdivban.

A biztonsági szakértők a fenyegetéseket egyfajta „stresztesztnek” tekintik. Jacob Funk Kirkegaard, a Bruegel elemzőintézet munkatársa az AP hírügynökségnek kifejtette, hogy az ilyen akciókkal azt vizsgálhatják, mennyire összehangoltan és milyen sebességgel reagálnak az egyes európai országok hatóságai. Bár a fenyegetések forrása még ismeretlen, a szakértők kiemelték, hogy az esetek az Oroszországgal fennálló feszültség és a növekvő hibrid hadviselési kockázatok idején történtek. A légitársaságok szigorú protokoll szerint járnak el: ha egy fenyegetést hitelesnek minősítenek, a kapitány a biztonsági előírásokat követve a lehető leghamarabb és legbiztonságosabban leszáll.