Trump, Putyin és Hszi Csin-ping jövő heti találkozóján atomfegyverekről és Iránról is szó lehet

A tárgyalások aktualitását adja, hogy februárban lejárt az utolsó jelentős amerikai-orosz fegyverzetkorlátozási szerződés, az Új START. Az Egyesült Államok aggodalommal figyeli Kína nukleáris fejlesztéseit is; az ázsiai ország a becslések szerint 2030-ra ezer robbanófejjel rendelkezhet. Peking eddig ellenállt a tárgyalásoknak, arra hivatkozva, hogy arzenálja – amely jelenleg nagyjából 600 egységből áll – eltörpül a Washington és Moszkva birtokában lévő, egyenként több mint ötezer robbanófej mellett.

Az ukrán vezetés aggodalmát fejezte ki a csúcstalálkozóval kapcsolatban. Andrij Szibiha külügyminiszter korábban arra figyelmeztetett, hogy a Putyinnak biztosított platform csak bátorítást ad az orosz agresszió folytatásához. A Kreml ugyanakkor visszautasította azokat a nemzetközi párhuzamokat, amelyek az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlították a sencseni találkozót, hangsúlyozva, hogy nem kívánnak más országokra vonatkozó döntéseket kényszeríteni a világra.

A diplomáciai útra Elon Musk is elkíséri az amerikai elnököt, ám a tisztségviselők megerősítették, hogy a milliárdos nem vesz részt a háromoldalú egyeztetésen. Trump jelezte azt is, hogy nem kívánja felvetni a kínai elnöknek az Nvidia körül kialakult botrányt, amelynek leleplezései után Jensen Huang távozott a vezérigazgatói posztról, bár az amerikai kormányzati tisztségviselők nemzetbiztonsági ügynek nevezték.