Schmidt Mária szerint az SZDSZ módszereit idézi a tiszás ügynökügy kezelése

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a 2026-os kormányváltás utáni politikai kurzus azért használja a „rendszerváltás” kifejezést, mert az 1990-es átmenetet elégtelennek tartják. Úgy véli, az aktuális hatalom szerint a nép nem nézett eléggé magába, ezért most az „élcsapat” feladatának tekinti a társadalom tanítását és megdorgálását. A történész szerint Ruff Bálint kancelláriaminiszter nyilatkozatai és a 444 terápiás tanácsai egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a magyar nép érezze magát kollektíven felelősnek a kommunista diktatúra borzalmaiért.

A bejegyzés emlékeztet egy korábbi vitára is: Schmidt felidézte, hogy amikor Dobrev Klára szüleinek és nagyszüleinek szerepére kérdezett rá, „szörnyű embernek” nevezték. Ezzel szemben most azokat az embereket akarják traumafeldolgozásra és bűntudatra kényszeríteni, akiknek hozzátartozói kényszer hatására jelentettek. A történész szerint Rainer M. János fellépése a kulturális minisztérium felületein is ezt a „kurzustörténészi” vonalat erősíti.

Schmidt Mária leszögezte, hogy továbbra is a Terror Háza Múzeum szemléletét tartja irányadónak, amely különbséget tesz a rendszer működtetői – például Apró Antal vagy Péter Gábor – és a kényszerpályán mozgók között. Véleménye szerint nincs szükség állami vagy médiatámogatott „pszichoterápiára” ahhoz, hogy a magyar családok maguk dolgozzák fel a múltjukat.