PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: Portfolio.hu
1 forrásKörnyezetIdőjárás

Rekordkorán esett szét a poláris örvény, bizonytalanságot hozva az európai télbe

2026. 11. 16. — 23:06

A sztratoszférában megfordult szélirány miatt a sarkvidéki fagyos légtömegek a megszokottnál jóval hamarabb szabadulhatnak ki. A jelenség következményei a szokatlanul korai időzítés miatt egyelőre bizonytalanok.

  • Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ adatai szerint a héten megfordult a sarki szelek normális, nyugati irányú áramlása.
  • A rekordkorai összeomlást egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés váltotta ki, amely ugrásszerű hőmérséklet-növekedést okozott a magaslégkörben.
  • A brit meteorológiai szolgálat összefüggést lát a jelenség és a Csendes-óceánon zajló, rekorderejű El Niño hőkibocsátása között.
  • Scott Osprey kutató szerint a novemberi sarkvidéki levegő még kevésbé fagyos, de kedvező feltételeket teremthet a korai havazáshoz.
  • A klímaváltozás felgyorsulása miatt a mesterséges intelligencián alapuló előrejelző rendszereknek is komoly szakmai kihívást jelent a modellezés.

A poláris örvény (polar vortex) szétesése több mint két héttel előzte meg a korábbi, 1968-ban és 2025-ben regisztrált november 28-i rekordot. A Portfolio által szemlézett adatok szerint az ilyen típusú légköri események gyakran okoznak bénító fagyhullámokat, mint amilyen a 2018-as európai hidegbetörés vagy a 2026 eleji extrém New York-i tél volt. A mostani helyzetet bonyolítja, hogy a folyamat éppen az ENSZ COP31 klímacsúcsa idején, egy rekordmeleg októbert követően alakult ki.

Regan Mudhar, a Lausanne-i Egyetem kutatója rámutatott, hogy a poláris örvény hatásai általában december végén vagy január elején érik el csúcspontjukat, befolyásuk pedig hetekig, sőt hónapokig tarthat. Mivel a globális felmelegedés miatt a korábbi évtizedek adatai már kevésbé mérvadóak, a szakemberek szerint a jelenlegi folyamatok kimenetele nehezebben megjósolható. Az örvény gyengülése által kiváltott szárazság az északi régiókban a mezőgazdaság számára is kockázatot jelenthet, a víztározóknak pedig a nyár után nagy szükségük lenne csapadékpótlásra.

A szakértők szerint egy esetleges második sztratoszférikus felmelegedés a tél későbbi szakaszában további fordulatokat hozhat. Scott Osprey, az Oxfordi Egyetem és a brit Nemzeti Légkörtudományi Központ vezető kutatója szerint a tél elején kiszabaduló sarkvidéki levegő még nem olyan hideg, mint a későbbi hónapokban, de a következő hetekben kialakulhatnak a havazásnak kedvező feltételek.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra