Rekorderejű szuper El Niño sújtja a világot, a COP31-en azonnali segítséget várnak

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára, Celeste Saulo szerint az El Niño „kockázati szorzóként” működik, amely felerősíti az éghajlatváltozás amúgy is súlyos hatásait. A fejlődő országoknak 2035-ig évente mintegy 305 milliárd dollárra lenne szükségük az alkalmazkodáshoz, ám ennek csak töredékét biztosítják. Kathy Jetn̄il-Kijiner, a Marshall-szigetek klímamegbízottja szerint felháborító, hogy miközben a szigetországukban a szárazság és a tengerszint emelkedése az ivóvízkészleteket veszélyezteti, a globális források a hadiiparra és a mesterséges intelligenciára koncentrálódnak.

Észak-Amerikában a BBC szerint az El Niño miatt eltolódó futóáramlás nyomán Floridában nagyobb az átlag feletti csapadék esélye, Kaliforniában pedig nedves tél valószínű, miközben Kanada nyugati részén a hó hiánya a síparadicsomokat és a tavaszi vízkészleteket veszélyezteti. Kalifornia déli részén a tengerszint már most mintegy 40 centiméterrel magasabb annál, mint ami a csillagászati hatások alapján önmagában várható lenne; a forró óceánvíz és a magas dagályok növelik a parti elöntések és az erózió kockázatát.

A szakértők között ugyanakkor vita zajlik a viharok várható erősségéről. A Los Angeles Times szerint Daniel Swain, a Kaliforniai Egyetem éghajlatkutatója legalább 10 százalékos esélyt lát arra, hogy Kalifornia teljes partvidékén rekordcsapadékú tél legyen, míg a Nemzeti Időjárási Szolgálat (NWS) óvatosabb. Emlékeztetnek, hogy a 2015–2016-os erős El Niño idején Kalifornia déli része a várakozásokkal ellentétben viszonylag száraz maradt, így a mostani „szuper” besorolás sem jelent automatikus garanciát a hatalmas árvizekre.