Ratifikálják az Isztambuli Egyezményt a bántalmazott anyák hatékonyabb védelméért

Egy uniós felmérés szerint a 18–74 év közötti magyar nők 54,6 százaléka szenvedett már el kapcsolaton belüli erőszakot, ami az Európai Unióban a legmagasabb arány. Dr. Túry Dániel Miklós ügyvéd szerint a bírói gyakorlatban már az egyezmény ratifikálása előtt is megfigyelhető volt egy óvatosabb szemlélet. Dr. Túry Dániel ügyvéd saját tapasztalata szerint, ha az anya bántalmazásra hivatkozik, a bíróság első fokon, ideiglenes végzésben egyetlen kérelemre és valószínűsítés nélkül is meg szokta adni a felügyelt kapcsolattartást. Szerinte feltehetően a nyilvánosságra került tragédiák miatt járnak el a bírák óvatosabban.

Az egyezmény törvénybe iktatásával a Tisza-kormány számára kötelezővé válik az áldozatok anyagi kiszolgáltatottságának csökkentése. Ez magában foglalja krízisközpontok és menedékházak létrehozását, valamint az önálló élet újrakezdésének támogatását, például szociális vagy lakhatási segítséggel és a munkavállalásban nyújtott támogatással, hiszen sokan éppen a pénzügyi függőség miatt nem tudnak kilépni a bántalmazó viszonyból. A jövőben a gyermekeket akkor is az erőszak elszenvedőinek kell tekinteni, ha közvetlenül csak az anyát érte fizikai vagy verbális fenyegetés.

Amennyiben felmerül a bántalmazás gyanúja, a szakértő szerint azonnal jelzést kell tenni a gyámhatóságnál vagy a rendőrségnél, és lehetőség szerint dokumentálni kell a történteket, például látleletet kell kérni. Bár a titkos felvételek készítése alapvetően jogsértő, Dr. Túry Dániel Miklós kiemelte: „ha nincs más mód a bizonyításra, kivételes esetben a bíróság figyelembe veszi azt”. Felügyelt kapcsolattartás esetén a találkozók a gyermekjóléti központ ügyeletén zajlanak. Ha a bíróság nem rendelt el felügyeletet, a szülők kérhetik semleges, forgalmas vagy intézményes átadási-átvételi helyszín kijelölését.