Kép: Index.huRainer M. János: Az ügynöklista nem szégyenfal, a nevek mögött kutatásra van szükség
2026. 11. 11. — 18:29
A Nyitott Akták adatbázisának elindulása után Rainer M. János történész arra figyelmeztet, hogy a nyilvántartási adatok önmagukban nem alkalmasak az egykori tevékenység érdemi megítélésére.
- November elején megnyílt a bárki számára elérhető állambiztonsági adatbázis, amelyben első körben mintegy 25 ezer 6-os karton és több tízezer nyilvántartási bejegyzés vált hozzáférhetővé.
- A történész szerint a nevek puszta jelenléte nem jelent automatikusan bűnösséget, mert a kartonok a konkrét cselekedetekről nem szólnak.
- Súlyos informatikai hiba miatt Lezsák Sándort tévesen hálózati személyként listázták, amiért Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan is bocsánatot kért.
- A levéltárban őrzött 55 ezer névhez mindössze kilencezer beszervezési dosszié tartozik, a legtöbb érintett története így nehezen rekonstruálható.
Rainer M. János, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság elnöke rámutatott, hogy a hálózati nyilvántartás csupán egy „ajtó”, amelyen belépve további forrásokat kell keresni a valóság megismeréséhez. A beszervezési dosszié az elsőként vizsgálandó dokumentum; a történész szerint a levéltárban nagyjából kilencezer ilyen dosszié található, miközben mintegy 55 ezer név szerepel a nyilvántartásban. A munkadossziék részletesebb információkat tartalmazhatnak az érintettek tevékenységéről. Rainer M. János szerint ha a beszervezés és az irattárba helyezés dátuma között legfeljebb néhány nap vagy egy-két hét telt el, az illető semmit nem csinált, mert nem is csinálhatott.
A Lezsák Sándor-ügy rávilágított a rendszer technikai sebezhetőségére is. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közleménye szerint egy informatikai hiba miatt az egykori megfigyeltet tévesen hálózati személyként tüntették fel. Az érintett jogi lépéseket fontolgat, Magyar Péter miniszterelnök pedig elnézést kért a méltatlan helyzetbe került politikustól. Rainer M. János szerint az eset intő jel, hogy a technikai hibák súlyos személyes következményekkel járhatnak.
A történész szerint az ügynökakták ügye nemcsak a múltról, hanem a jelen társadalmáról is szól: próbára teszi, hogy képesek vagyunk-e az adatok mögött meglátni a kontextust és elismerni a tévedéseket. A kutató példaként említette Szőnyei Tamás munkásságát, aki a rockzene és az irodalmi élet megfigyelésének feltárásával megmutatta, hogyan válhat egy száraz nyilvántartási adatból kerek és hiteles történet. Rainer szerint ha az illetőről az egész irategyüttesben nem maradt fenn más személyes irat, a szóbeli történelem, vagyis az oral history jelenthet további lehetőséget.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

