PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Jónás

Kép: mfor.hu - Menedzsment Fórum

Radikális váltásra és új vízmegtartási stratégiára van szükség a hazai agráriumban

2026. 11. 12. — 00:42

A kormány elé kerülő akcióterv több sürgős lépést határoz meg, köztük a Tisza ártereinek átalakítását; a történelmi aszály elsősorban az agráriumot, de más szektorokat is sújtott.

  • A kormány elé kerülő akcióterv egyik sürgős lépése a Tisza ártereinek átalakítása, hogy a környező területeket eláraszthassák.
  • A tisztított szennyvíz mezőgazdasági felhasználását a többlettisztítás és a szállítás költsége nehezíti; támogatás nélkül a termelők valószínűleg nem tudják vállalni ezeket a kiadásokat.
  • Magyarországon a korábbi 350 ezer hektárról 60 ezer hektárra csökkent az öntözött terület, és évtizedes fejlesztés után 120 ezer hektár vált újra öntözhetővé; mintegy 50 ezer kilométernyi csatornahálózat ellátatlan.
  • Raskó György szerint a hazai halastavak kezelésével és az őszi vízleeresztés tilalmával 350 millió köbméternyi vizet lehetne megőrizni.
  • A körforgásos gazdálkodásra való átállás jelentős beruházást igényel; Raskó György szerint a kormánynak aktívabban kellene támogatnia, mert az átállás négy-öt évig is veszteséges lehet.

Máté Károly, a CIB ESG Iroda vezetője emlékeztetett, hogy a vízhiány már az energiabiztonságot is veszélyeztette, amikor a Duna alacsony vízállása miatt rövid időre le kellett állítani a paksi atomerőművet. A CIB Bank kedvezményes hitelekkel próbálja segíteni a körforgásos gazdálkodásra való átállást, de a szakértő szerint a gazdáknak el kell fogadniuk, hogy a megszokott módszerek a megváltozott klímában már nem tarthatók.

Eszes Zsolt, a Water4all ügyvezetője cáfolta azt a nézetet, hogy Magyarország „víz-aranybányán” ülne; a felszín alatti készletek lassú pótlódása miatt a vízkivételt korlátozni kell. Balla Iván, a VTOSz elnöke kiemelte, hogy jelenleg több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, ezért a szövetség három minisztériumnál is kezdeményezte az elöregedett csatornarendszerek rehabilitációját és a helyi vízgyűjtő közösségek létrehozását.

Raskó György agrárközgazdász a biharugrai halastavat a helyi összefogás példájaként említette; ott még egyeztetni kell arról, mennyi víz jusson a telepített erdőkbe, a rétekre és a szántókra. Raskó György szerint a körforgásos gazdálkodásra való átállást aktívabban kellene támogatni, mert a négy-öt éves átmenet veszteséges, és drága eszközöket, például direktvetőgépet és okosöntözést igényel.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra